![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Londonban Irak békítgetése ellen intenek (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1990. augusztus 3. péntek (MTI-tud) - A brit főváros
gazdasági-pénzügyi és politikai köreiben nagy nyugtalansággal
latolgatják Kuvait iraki lerohanásának súlyos következményeit. Mind
saját kormányukat, mind a nemzetközi közösség vezetőit óva intik
,,korunk Adolf Hitlere,, , Szaddám Huszein iraki diktátor
békítgetésétől.
,,Ki állítja meg Szaddám Huszeint?,, - teszi fel a kérdést az invázió hírére átalakított címlapján a pénteken reggel utcára került The Economist. A tekintélyes politikai-gazdasági hetilap azt fejtegeti vezércikkében, hogy a hidegháború végét és a várható ,,békeosztalékot,, ünneplő világnak ,,fel kell ébrednie mámorából és szembenéznie a macskajajjal: neve Szaddám Huszein... Egyenesen a harmincas évekből jött, régimódi diktátor, régimódi ösztönökkel,,.
,,Az iraki sokk veszélyei teljesen nyilvánvalóak a kapitalista világ nagy központjaiban, Amerikában, Nyugat-Európában, Japánban - írja. - De ha az olajárak magasak maradnak, akkor szertefoszlanak Kelet-Európa volt kommunista országainak törékeny gazdasági reményei is: új kormányaik éppen most veszítik el az olcsó olajat, amelyet eddig szovjet barátaiktól kaptak.,,
A The Economist - miként valamennyi brit lap - elveti a katonai válaszadás lehetőségét, hangoztatva, hogy nem Falklandra és Panamára, hanem Koreára és Vietnamra kell most emlékezni. ,,A szuperhatalmak közötti együttműködéssel - fontos előny, ami oly gyakran hiányzott a múltban - nem csupán Irak megfékezésére van lehetőség, hanem arra is, hogy gazdasági, diplomáciai és katonai vesztegzárral visszavonulásra kényszerítsék Huszeint, sőt esetleg bukását érjék el,, - hangoztatja a hetilap. (folyt.)
1990. augusztus 3., péntek 11:15
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|