|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (17. rész)
|
Az első dimenzió a hatalom, általános politikai értelemben. Mennyiben van helye ilyen értelmezésnek az alkotmányban? Ha elfogadjuk, hogy az alkotmány az ország alaptörvénye, hogy csak akkor teremthet konszenzust vagy egyáltalában egyetértést és együttműködést a sokféleképpen differenciált érdekek és az ezekből absztrahálódó politikai felfogásokat, meggyőződéseket ,,hordozó,, társadalmi rétegek, csoportok és szervezetek között, az emberek között, akik az ,,élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez,, való jogaik érvényesítésére törekszenek, akkor egyrészt minden politikai erő számára biztosítani kell a működés lehetőségét, másrészt csak azzal a feltétellel működhetnek, ha nem sértik mások jogait és szabadságát. Erre tekintettel azonban a politikai érdekérvényesítést és hatalomra való törekvést mindenki számára korlátozni kell. A korlát tehát nem csupán abban a formában állítandó fel, hogy egyetlen, egyébként bármilyen tiszteletreméltó célok megvalósítására tételezett politikai párt vagy szervezet sem kaphat privilegizált helyet az alkotmányban, hanem többről van szó. ,,A szabályozási elvek,, között található ama megfogalmazás, amely szerint ,,az állam egyetlen szervezetének, illetve a társadalom egyetlen szervezetének vagy tagjának a tevékenysége sem irányulhat a hatalom kizárólagos, illetve erőszakos úton történő megszerezésére vagy birtoklására,,; nem különben az, hogy ,,ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult és egyben köteles fellépni,,, ezt a törekvést fejezi ki. Hadd álljak itt meg egy pillanatra. Mióta ,,A szabályozási elvek,, nyilvánosságra kerültek, többször hallottam már, hogy a kizárólagos hatalomra való törekvés korlátozása egyrészt elvileg helytelen, hiszen minden politikai erő végül is erre törekszik, másrészt ez a korlátozás a gyakorlatban úgy sem működhet, hiszen koalícióra kötelezne bármilyen uralkodó politikai erőt, akkor is, ha egyedül is képes lenne kormányozni. Azt hiszem, ez az értelmezés vaskos félreértést takar. A kizárólagos hatalomra való törekvés tilalma ugyanis azt jelenti, hogy egyetlen politikai szervezet sem kerülheti meg vagy függesztheti fel az alkotmányos intézmények működését, nem gyakorolhatja közvetlenül a hatalmat, nem törekedhet más politikai szervezet vagy éppen ilyen szervezet által képviselt társadalmi csoportok felszámolására, sőt akár az alkotmányban foglalt elvek érvényesítésén túlmenő korlátozására sem. Történelmünk tanulságai, ideértve a közelmúlt eseményeit is, nagyon is megalapozottá teszik azt a nézetünket, hogy nem elegendő a pozitív diszkrimináció megszüntetése. Nem elegendő a politikai pluralizmus elvi megjelenítése. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 15:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|