|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
"... a kárpátaljai magyarok Ukrajna lojális állampolgárai kívánnak
lenni, és a KMKSZ mint a kárpátaljai magyarság egyetlen törvényes
képviselője barátságra és együttműködésre törekszik az ukrán nép
demokratikus szervezeteivel, támogatja őket a sztalinizmus
maradványai ellen, a valóban demokratikus Ukrajna megteremtéséért
folytatott küzdelmükben."
Amerika Hangja, Esti műsor:
Csengey előadása
"Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -,
Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a
Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A
történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves
időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében
az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének
egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan
nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista
kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott
mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok
tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey
-, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. "
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (9. rész)
|
Bubla Gyula (Budapest 3. vk.), a Ganz Villamossági Művek ----------- központi forgácsoló gyáregységének vezetője több képviselőtársával együtt nyújtott be javaslatot, hogy az Országgyűlés vizsgálja felül az 1988 októberi ülésszakon hozott a bős-nagymarosi vízlépcső beruházással kapcsolatos határozatát. A soros elnök elmondta, hogy az Országgyűlés bős-nagymarosi ad hoc bizottsága a téma napirendre tűzésével nem ért egyet, s kérte a képviselőket: az Országgyűlés az indítványt ne fogadja el, a témát most ne tűzze napirendre. Bubla Gyula szót kért. Elmondta, hogy eredeti szándéka szerint a társadalom ellenérzéseit kívánta volna tolmácsolni az októberi parlamenti döntéssel kapcsolatban. Indokoltnak tartotta az építkezés 8-10 évre szóló elhalasztását. Egyetértett azonban azzal a kompromisszummal, hogy bízzanak meg szakértői csoportokat újabb tudományos vélemények, tanulmányok kidolgozásával, s májusban felkészültebben vitassák meg a képviselők a beruházás sorsát. Az indítvány második részét azonban - némileg módosítva - fenntartotta: kérte, hogy a nagymarosi gát alapozási munkálatainak folytatásával a vizsgálat lezárásáig, a parlamenti döntésig ne okozzanak helyrehozhatatlan kárt az ökológiai egyensúlyban. Elmondta még, hogy az indítványt aláírásukkal támogató képviselők: Berdár Béla, Bognár József, Börcsök Dezső, Gregor Péter, Gágyor Pál, Horn Péter, Juhász Mihály, Huszár István, Nagyiványi András, Szabó Kálmán, Tóth János és Morvay László. Szavazás következett: az Országgyűlés négy ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a bős-nagymarosi beruházással kapcsolatos kormánytájékoztatót ezen az ülésszakon nem tűzi napirendre. (A szavazás után kisebb vita alakult ki arról, hogy májusban vagy júniusban tárgyalja-e a T. Ház a témát. Németh Miklós is szót kért, s emlékeztetett: ő május-júniusról beszélt, mert azt tartja célszerűnek, hogy a kérdés a népszavazásról szóló törvény tervezetével együtt kerüljön napirendre, az utóbbit pedig hiba lenne társadalmi vita nélkül törvényerőre emelni.) Bubla Gyula ismét szót kért, s felhívta a figyelmet a kompromisszumos javaslatnak az alapozási munkálatok elhalasztását indítványozó részére. Németh Miklós erre azzal reagált: az elhangzottakat figyelembe veszik a vizsgálatok, az elemzések során. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|