|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Nagy Imre jogi rehabilitálása
|
München,1989. április 21. (SZER, Magyar híradó) - A Minisztertanács szóvivője tegnap bejelentette, hogy a kormány megbízta a legfőbb ügyészt a Nagy Imre-per jogi felülvizsgálatával. Kasza László kommentárját hallják erről a lépésről: - Budapesten elterjedt a hír, hogy még június 16-a előtt rehabilitálják Nagy Imrét, a forradalom miniszterelnökét és munkatársait. Az újratemetés alkalmából - így a hír -, amikor az egész világ figyelme ismét Magyarországra irányul, az MSZMP nem akarja tovább magánviselni azt a szégyent, amelyet elnöke, Kádár János sütött rá. A hírt nem tudjuk megerősíteni, tény azonban, hogy a kormány felkérte a legfőbb ügyészt, vizsgálja felül az ítélet törvényességét. Ezt Marosán György tegnap hivatalosan közölte a sajtó képviselőivel. Az is biztosra vehető, hogy a kormány lépését az MSZMP Politikai Bizottságának döntése előzte meg. Ez - mint tudjuk - szerdán ülésezett. Amint tehát Grósz főtitkár a hónap elején rádiónyilatkozatában mondott - nem vitatom Nagy Imre és társai jogi rehabilitációjának lehetőségét - kezd gyakorlati formát ölteni. Nem kell különösebb őstehetség annak megállapításához, hogy ez a bizonyos jogi rehabilitáció most megtörténik, ha nem így lenne, nem kezdték volna el. Nem vet ugyan jó fényt a magyar bíróság függetlenségére, hogy a Politikai Bizottságban hozott döntést csak szentesítenie kell, de 40 év alatt megszoktuk. És egyébként is, most legalább jó döntéshez adja a nevét. A probléma másutt van. Ott, hogy Grósz Károly idézett rádiónyilatkozatában a politikai rehabilitációt szinte kizártnak minősítette. Mit jelent ez? El lehet a két szempontot választani, ki lehet mondani, hogy ezek a politikai vádak, amelyek alapján halálra ítélték Nagy Imrét és társait hamisak voltak, ezért tehát jogilag rehabilitálják, de ezek a vádak megint hitelessé minősülnek, ha politikai szempontból nézik a kérdést. Vagy arról van szó csupán, hogy a főtitkár ezzel a fából vaskarikával akarta megakadályozni további logikus kérdések feltételét. Például azt, hogy mi történik azzal a Kádár Jánossal, aki nemcsak a jogi, hanem a politikai tévedésért is felelős. Vagy még több, ha Nagy Imréék kivégzéséről beismerik, hogy bűn volt, akkor ezzel megkérdőjelezik az egész, erre a döntésre alapult rendszer létjogosultságát. Persze nem tudjuk pontosan, hogy milyen határozatot hozott egy nap alatt a Politikai Bizottság. Elképzelhető, hogy Grósz Károly felfogása nem kapott helyt ebben a határozatban sem, mint ahogy a párton belüli horizontális szerveződés ügyében is Pozsgay Imre vonala győzött. Volt ez annak ellenére, hogy egy nappal korábban a főtitkár azt még frakciózásnak nevezte. Azt azonban már most is megállapíthatjuk, hogy Nagy Imre és munkatársai esetleges rehabilitálása nagy dolog, következményei beláthatatlanok. Mellette szinte jelentéktelennek tűnik az az egyre gyorsuló ütem, ahogy az MSZMP főtitkára felőrlődik. +++
1989. április 21., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|