|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Megdőlnek a kommunista tabuk Magyarországon
|
München, 1989. április 17. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A francia Le Monde is hosszú cikket szentel a magyar politikai élet legújabb fejleményeinek. A cikket párizsi munkatársunk, Albert Pál ismerteti: - Függönyfelvonás Magyarországon - így a címe a legrangosabb párizsi napilap, a Le Monde szombati első oldalas vezércikkének, amely a magyar Politikai Bizottságban történt változásokról adott, korábbi, kurtább jelentések után általánosabb fejtegetéseket is tartalmaz. A címben szereplő függöny persze képes beszéd, jelképként is értendő, ha tényszerűen bár arra a vasfüggönyre vonatkozik, melynek fölszámolását az osztrák határon május elején kezdi meg a magyar kormányzat. Mindenesetre ez a vasfüggöny-téma a Monde franciákat igen jól tájékoztató vezércikkének első pontja - osztályozva: első jó pontja. A második a magyar igazságügy-miniszter utasítása: az illetékes jogi szakértők, amilyen gyorsan és lelkiismeretesen csak lehet, vizsgálják felül Nagy Imre és társainak 1958-as perét. Jelent ez egyszersmind rehabilitációt is? - kérdezi a Monde. A szó kényes hiszen a vezető apparátusnak a legitimitása máig az úgynevezett ellenforradalom leverésén alapszik. De lépés mindenesetre az 1958- as kivégzés évfordulójára, június 16-ikára engedélyezett nyilvános temetés. Mert a tabuk, a szocialista tabuk egy esztendeje, Kádár János félreállítása óta egymás után dőlnek meg Magyarországon egészen a többpártrendszer elfogadhatóságáig. És mára olyan a helyzet, hogy visszarendezés nélkül a kívánatosan járható úton újabb qyökeres és a hatalom számára netán fájdalmas döntéseket kell hozni. Úgy, miként a Politikai Bizottságban végrehajtott múlt szerdai változásokkal, melyeknek okai nem kizárólag személyek: mögöttük a súlyos gazdasági válság, a független mozgalmak dinamikája, a párttagság szembeötlő dezertálása, sőt az MSZMP-n belülről is fenyegető szakadás. Erre a virtuális pártszakadásra - reformisták és konzervatívok elválásra - céloz Tavaszi takarítás című mai cikkében a Le Point című hetilap is. Úgy véli tudni: a szerdai gyors döntést Grósz Károly szorgalmazta. Megszabadulni egy vetélytárstól, az itt-ott is kompromittált Berecz Jánostól, de megelőzni a reformisták kiválását is. Ki akkor a nyertes? - kérdezi a Le Point és persze a Le Monde is. Papíron mintha csak döntetlenre állna a játszma, noha a dinamizmus inkább a Pozsgay és Nyers Rezső szárnyé. Mindent megoldva ezzel - józan kétkedés a Monde vezércikkének zárószava: harmadik vetélytársuktól megszabadulván Grósz Károly és Pozsgay Imre még egyetlen lényegi problémát sem oldott meg. +++
1989. április 17., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|