|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Jalta csendes revíziója
|
(Jürgen Miminsky) Köln, 1989. április 16. (Deutschlandfunk) - Mihail Gorbacsov kijelentésének megfelelően jár el, és senki sem vitatja, hogy alapvető változások történnek a szovjet birodalomban. Moszkva reformkényszer előtt áll. A nagyhatalmi terjeszkedés politikáját egyelőre a háttérbe állították. A gigászi reformfeladatok teljesítése megköveteli a katonai célok módosítását, legalábbis a Szovjetunió határain kívül. A Kreml tengeren túli politikája már expanzív beállítottságú. Kelet- és Közép-Európa országai újra a nemzeti önrendelkezés kérdésein gondolkodhatnak. Magyarországon megindult a politikai erjedés, Lengyelország alapvető változások előtt áll, Prága és Bukarest saját népe ellen próbálkozik restaurációval, Szófia szélárnyékban kifulladva várakozik, Honecker hőn áhítja a Gorbacsov-korszak végét, és serényen szidolozza a rozsdafoltoktól vörhenyes vasfüggönyt, amely már csak egy elavult rendszer széthullásának utolsó szakaszát hivatott takarni. A politikai tavasz Budapesten a legszebb. A reformok fölött Nagy Imre szelleme lebeg. Egy totalitárius párt a pluralizmus nagy kalandjáig merészkedett. A tüntetéseken olyan jelszavakkal találkozhatunk, amelyeket évtizedeken át csak négy fal között mertek elsuttogni az emberek. Ismerős jelszavak: pluralizmus, demokrácia, a szovjet csapatok kivonása, a semlegesség. Az utcákon piros-fehér-zöld lobogók tengere, a vörös zászlók unalma a múlté. A tévéhíradóban többet találkozhatunk az amerikai nagykövettel, mint a szovjet kollégájával, akit alig ismer valaki, és akit még ennél is kevesebben akarnak megismerni. Varsóban ugyancsak változnak a viszonyok. Az első alkotmány 1795- ben íródott Lengyelországban. A 200 éves évfordulóra talán új alkotmányt kap a nemzet, s az önrendelkezés fogalma tartalommá telítődik. Kelet-Európában Jalta csendes revíziója történik, s méghozzá a megállapodás eredeti értelmével. A kölcsönös megértés alapja az önrendelkezési jog volt, de később már csak Sztálinnak volt szava. II. János Pál pápa június elején Skandináviába látogat. A pápa némelyik beszédében a semleges Finnország példája mintaként, modellként jelenhet meg Lengyelország, de az egész Kelet-Európa előtt is: befelé pluralizmus, kifelé semlegesség, anélkül, hogy megkérdőjeleznék a politikai, katonai szövetségek szükségességét. Csendesnek nevezhetjük Jalta revízióját, de titkosnak nem. Moszkva időről időre figyelmeztetően megemeli mutatóujját, Amerikában némelyek hangosan gondolkodnak az európai egyensúly, egy új Jalta kérdéséről. A vörös expanzió megtorpant, a misszionáriusi lendület befelé irányul, Moszkva forradalmi módon teszi kérdésessé az ancien régime létét. Csupán idő kérdése, mikor fog az önrendelkezési jog, Jalta alapeszménye megvalósulni Kelet-Európában. Ezt demokratizálódásnak is nevezhetjük. Meglehet, hogy ezt még túl korainak érzik a Szovjetunióban, de Kelet- és Közép-Európa kultúrnépei, amelyekre a jaltai szerződés vonatkozik, bizonyára másképpen éreznek. +++
1989. április 16., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|