|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Németh Miklós bejelentései
|
(Kézdi Pál) München, 1989. április 14. (SZER, A mai nap) - Németh Miklós miniszterelnök közölte, hogy a parlament következő ülésszakán javasolni fogja a kormány jelentős átalakítását. A Magyar Hírlapnak nyilatkozva egyebek között ígéretet tett arra is, hogy megvizsgálják a népszavazás lehetőségét a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében. Németh Miklós miniszterelnök a kormány soron kívüli ülését követően elismerte, amit mindenki tud: hogy a kormány kapkod és sodródik az eseményekkel. Arra hivatkozott, hogy a vezetése alatt álló kormány olyan induló helyzetet örökölt, amely túlhaladta az MSZMP stabilizációs programját. Ezért a kormánynak nem ehhez a használhatatlan programhoz, hanem a tényleges helyzethez kellett igazodnia. Az égetően sürgős kérdések közül ezúttal a bős-nagymarosi beruházással kívánunk foglalkozni. A miniszterelnök kitért az Országgyűlés ülésszakán tett ígéretére. Ez három területre vonatkozott. Egyrészt alapos vizsgálatot ígért, másrészt azt, hogy a kormány megfontolja a népszavazás lehetőségét, annak jogi, nemzetközi, politikai és gazdasági összefüggéseit, Németh Miklós arra is utalt, hogy a döntés pillanatában az építkezés olyan állapotban lesz, hogy nem állítja kész tények elé a döntéshozókat, tehát lehetővé válik mind a leállítás, mind a gazdaságos befejezés alternatívája. A kormányfő ezután arra hivatkozik, hogy a nagymarosi építkezés leállítása nem is lenne jogszerű, mert a jelenlegi építkezés a parlament érvényes döntése alapján folyik, ezért a leállítására csak a parlamentnek van joga. Itt többszörös fogalom-csúsztatással állunk szemben: a Tudományos Akadémia és más szakemberek véleménye dacára a senki által meg nem választott MSZMP vezetése döntött úgy, hogy a lakosság többségének nyilvánvaló akarata ellenére is megépíti a jóvátehetetlen környezetrombolást okozó és kizárólag veszteséget termelő nagyberuházást. Mindezt egy olyan időszakban tette, amikor az ország súlyosan el van adósodva és a nagyberuházás terheit a lakosságból kifacsart milliárdokból lehet csak fedezni. A parlament döntésére való hivatkozás szemfényvesztés, mivel ez a parlament lényegében az MSZMP intézménye, semmiképpen sem a társadalomé, mivel nem szabad választások révén jött létre. A képviselők többsége a párt Központi Bizottságától kapott utasítást hajtott végre és nem választóinak érdekeit képviselte. Ezért a bős- nagymarosi vízlépcső megépítésére vonatkozó hibás döntésért kizárólag az MSZMP felső vezetése, a pártszuverenitást képviselő parlament és elsősorban a párt érdekeit képviselő kormány a felelős. A kommunista kormányzatok nyilvánvalóan hibás döntéseinek előzetes korrekciója sohasem volt lehetséges, mert a kommunista pártok - így az MSZMP is - a felelősségre vonás minden lehetősége nélkül hozhattak olyan döntéseket, amelyek összes hátrányait a lakosság kénytelen elviselni. Németh Miklós csak akkor hivatkozhatna joggal az Országgyűlés állásfoglalására a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatosan, ha ezt az Országgyűlést - az egyenlő jogú pártok szabad versenye alapján - a magyar nép demokratikusan választotta volna meg. Ebben az esetben a kormány joggal mondhatná, hogy a nép akaratát kifejező Országgyűlés döntéséhez igazodnia kell. Jelen esetben azonban csak a Grósz Károly féle vezetés hibás döntéséhez ragaszkodik, és azzal érvel, hogy ennek a hibás döntésnek az utólagos korrekciója milliárdos veszteségekkel jár. Ha demokratikus politikai rendszer lenne, akkor természetesen a Grósz Károly féle pártvezetésnek már nem lett volna módja ilyen sokmilliárdos kárt okozó döntés meghozatalára. De még mindig egyszerűbb vállalni az eddigi károk viselését, mint további, több mint 100 milliárd forinttal tetézni, valamint a beruházás teljes fennállása alatt további évi ötmilliárd forint kárt okozni hosszú éveken át az egész magyar népnek. Nem szólt arról Németh Miklós, hogy Kulcsár Péter, Budapesten élő politológus nemzetközi jogilag megalapozottan kimutatta: az 1977- ben megkötött magyar-csehszlovák szerződés két okból is támadható. Az egyik a szerződés jogi értelemben vett egyenlőtlensége, a másik az, hogy a felek eltértek az 1947-es magyar békeszerződés előírásaitól. Németh Miklósnak haladéktalanul tárgyalásokat kellene kezdenie a csehszlovák kormánnyal a csehszlovák-magyar szerződés érvénytelenségének a megállapításáról. +++
1989. április 14., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|