 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP és a kerekasztal
|
(Román István)
München, 1989. április 8. (SZER, Világhíradó) - Budapesten
megtartották az MSZMP által összehívott érdekegyeztető fórumot,
amelynek feladata, hogy politikai tárgyalásokat folytasson az
alkotmányosságra való átmenetről. Kik, illetve mely szervezetek
képviselői nem mentek el a megbeszélésre? Azt mondhatnánk: épp a
legjelentősebbek nem. És miért? - ez kiderül Szekeres László
budapesti telefonjelentéséből:
- Most és így - nemi - ez a nyolcak válasza az MSZMP tárgyalási
ajánlatára. A magyar ellenzék nyolc legjelentősebb csoportja a
jogászfórum felhívására és koordinálásával kialakította közös
álláspontját. A tegnapi ellenzéki egyeztetést követően ma reggel
dr. Kónya Imre, a független jogászfórum vezetője a nyolc szervezet
megbízásából felkereste az MSZMP KB delegációját a megjelölt
tárgyalási helyen, hogy ismertesse közös álláspontjukat, de a
hivatalos hatalom képviselője: dr. György István nem volt hajlandó
a tárgyalásra. így csak közös írásbeli nyilatkozatukat tudta Kónya
dr. átadni.
Szombaton délben az ellenzéki képviselők közös sajtókonferencián
jelentették be mindezt. Itt Kónya Imre ismertette az ellenzék közös
álláspontját. Most értelmetlennek találják a tárgyalást, melyet a
hatalmon lévők látszatteremtésre használtak fel. Az, hogy most a
nyolcak nem mentek el a kerekasztal-konferenciára, jelzés és
gesztus értékű értelmű tett volt. Figyelmeztetni akarják a
hatalmat, és komoly, valóban érdembeli tárgyalásokra késztetni.
A független szervezetek képviselői hangoztatták közös, és mégis
egyéni véleményüket. A Szociáldemokrata Párt szóvivője, Bruckner
György, utalt a márciusi MSZMP-ígéretekre, amiből semmi sem
valósult meg. Vigh Károly, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság képviselője
eljárási és tartalmi kérdések meg nem válaszolását hangsúlyozta,
ami a nem tiszta szándékot jelzi.
Az MDF képviseletében Magyar Bálint kijelentette: nem kerekasztal-
konferenciára kívánnak leülni, és nem kerekasztalhoz, hanem egy
asztal két ellentétes oldalához. Szabad György, a MDF delegátusa
hangsúlyozta, hogy az MDF tárgyalna, de nem akárhogy. Csak a
többiekkel együtt, kétoldalú tárgyalásokon, ahol az asztal egyik
oldalán ülnek a hatalom jelenlegi birtokosai, másikon - a népfórum
alapján - az ellenzék képviselői.
Fontos kérdésként említette a bős-nagymarosi vízierőművel
kapcsolatos kormányálláspont tisztázását is. A Néppárt és a Fidesz
kardinális kérdésként jelölték meg a Fidesz meghívását a
tárgyalásokra, mely most nem történt meg.
A Szabad Európa Rádió kérdését Szabad György válaszában a kérdések
kérdéseként határozta meg és kijelentette: A nép maga fogja
eldönteni: melyik oldal mögé sorakozik fel. Csak olyan megegyezésre
hajlandó az ellenzék, mely esélyt ad a nép tényleges
akaratnyilvánítására. A cél felé haladván a fokozatosság nem ismer
alkut. A cél: a népszuverenitás. És elmondta az ellenzék közös
álláspontját Kossuth Lajost idézve: Rend, csak velünk lehet, akik a
szabadság hívei vagyunk. Szekeres Lászlót hallották Budapestről.
- Kiegészítésül: Összesen tizenöt társadalmi és politikai
szervezetet hívtak meg a tanácskozásra - de csupán heten jelentek
meg. Fejti György KB-titkár, az MSZMP tárgyalócsoportjának vezetője
érthetetlennek nevezte a meghívottak nagy részének távolmaradását.
1989. április 8., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|