|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Nagy Imre újratemetése
|
(Thassy Jenő) Washington, 1989. február 3. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Mint ismeretes, Magyar-országon döntés született arról, hogy márciusban újratemetik az 1958-ban kivégzett magyar miniszterelnököt, Nagy Imrét. - A téma, ami tabu volt Magyarországon, hirtelen az előtérbe került - címmel Williams Erickson, a Christian Science Monitor tudósítója jelenti Párizsból a következőket: A Rákoskeresztúri temető 301-es parcelláját jó ideje gaz és pipacs borította, nem jelzik sírfeliratok. Ez az eldugott sarok, ahová temették Nagy Imre miniszterelnököt, kegyvesztése és kivégzése után. Több mint három évtizeddel később a kommunisták Magyarországon végre megkezdték Nagy Imre átértékelését, és döntő szerepének vizsgálatát. A volt miniszterelnök holttestét márciusban exhumálják, majd tisztességesen eltemetik. Ez a változás újabb jele annak, hogy Magyarország milyen gyorsan halad a demokrácia irányába. Ezen a héten egy parlamenti bizottság megkezdte az új alkotmány vitáját - ez törvényessé tenné az ellenzéki pártokat ebben az egypártrendszerre épült kommunista államban. A januárban megszavazott törvény engedélyezi a független szervezetek létesítését. A többpártrendszerű berendezkedésben a parlament kell hogy a vezérszerepet játssza - mondotta Nyers Rezső miniszterelnök-helyettes, (Sic!) a politikai reform egyik szószólója. Mr. Nyers szeretné, ha a párt vezető szerepének mindenfajta említését mellőznék az új alkotmányban, amelynek szövegét június 30-áig kellene publikálni. A parlament decemberben vitatja meg, és a többpárt-választás hamarosan követné azt. Hasonló témák a korábbi kommunista vezető: Kádár János hosszú uralma során tabunak számítottak. Kádár János 1956. november 4-ikén vette át a hatalmat, azután, hogy a szovjet tankok eltaposták a felkelőket, akik Molotov-koktéllal fogadták a visszatérő szovjet csapatokat. Múlt év májusában Grósz Károly váltotta fel Kádárt. Grósz pragmatikus hírben áll, de nem tartozik a liberális demokraták közé. Ő kapta meg a vezetői pozíciót, de két - határozottan nem ortodox - reformistát: Nyers Rezsőt és Pozsgay Imre államminisztert vitte magával a párt Politikai Bizottságába. Múlt szombaton a Magyar Rádiónak adott interjújában Mr. Pozsgay kijelentette, hogy az 1956-os felkelés nem ellenforradalom volt, hanem népfelkelés. Kijelentése vad vitát váltott ki a lapok címoldalán, és később mind a pártvezető Grósz Károly, mind Németh Miklós miniszterelnök cáfolták. Kijelentették, hogy a párt még nem kész az ilyesfajta értelmezésre. Maga Pozsgay, a volt miniszterelnök exhumálásának és újbóli eltemetésének döntését azzal magyarázta, hogy ez humánus okból történik, nem pedig azért, mint hogyha politikai rehabilitáció lenne. +++
1989. február 3., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|