 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar politikai helyzet
|
Washington, 1989. január 31. (Amerika Hangja, Világhíradó) -
Magyarországon felgyorsult a politikai reformok bevezetésének
üteme, és a magyar vezetők ma olyan témákról is beszélnek, amelyek
akár egy évvel ezelőtt tabunak számítottak. Munkatársunk Bécsből
küldött jelentését Rácz Zoltán tolmácsolja:
- A legmeglepőbb nyilatkozat a hét végén Pozsgay Imre
államminisztertől származik. Kijelentette ugyanis - amit egyébként
mindenki tud -, hogy 1956-ban nem ellenforradalom, hanem
népfelkelés volt. Pozsgay kijelentése a magyar rádióban a magyar
kommunista párt részéről az 1956-os események egyértelmű
átértékelését jelenti.
Az 1956-os forradalmat a szovjet csapatok elfojtották, miután Nagy
Imre miniszterelnök bejelentette Magyarország kilépését a Varsói
Szerződésből. Az elmúlt 30 évben a magyar vezetőség következetesen
ellenforradalomnak nevezte az eseményeket. Most, az átértékelés
mindössze két nappal azután hangzott el, hogy a magyar kormány
beleegyezett Nagy Imre és társai holttestének exhumálásába és
normális eltemetésébe.
Pozsgay azonban azt is kijelentette, hogy mindez nem jelenti Nagy
Imre rehabilitálását.
Magyar újságírók a hét végén felhívást tettek közzé azoknak a
társaiknak rehabilitálására, akiket az 1956-os forradalom után
kizártak az újságíró szövetségből. A szövetség egyben követelte a
földalatti kiadványok legalizálását és hangoztatta, hogy a
glasznoszty egyetemes, nem lehet különbözően értelmezni a hivatalos
és nem hivatalos kiadványokra.
A felhívás egyértelmű fejlődést tükröz a sajtószabadság irányában
május óta, amikor eltávolították hivatalából a hosszú ideig uralmon
lévő Kádár Jánost. A többpártrendszer kifejlesztése is folyamatban
van. Pozsgay azt mondotta a magyar rádióban, hogy a kommunista
pártnak meg kell tanulni az együttélést más pártokkal.
Nyers Rezső államminiszter egy lépéssel tovább ment: az osztrák
Profil magazin tegnapi számában azt mondotta, hogy a kommunista
párt széles alapokra helyezett koalícióra törekszik, amely magában
foglalná a baloldalt és a centrumot, tehát a kommunista pártot,
valamint az újjáalakult Szociáldemokrata és Kisgazdapártot. Más
pártok - mondotta Nyers - amelyek kapitalista érdekeket
képviselnek, esetleg szintén működhetnek..
A reformok nemcsak a politikai intézményrendszerben, hanem a
hivatalos szimbólumokban is változásokat hoznak. Az Országgyűlés
alkotmányjogi bizottságának pénteki ülésén a képviselők azt
mondották, hogy a Magyar Köztársasághoz ragasztott "demokratikus",
illetve "szocialista" jelzők feleslegesek. Az Alkotmánynak kell
meghatározni a kormány demokratikus jellegét, illetve a szocialista
rendszert.
A képviselők ugyanakkor állást foglaltak a szovjet stílusú címer
megszüntetése mellett, és szorgalmazták a régi magyar címer
visszahozását, esetleg Szent István koronájával.
Az elhangzottakkal kapcsolatban még csak annyit, hogy a Washington
Post című fővárosi lap mai száma budapesti keltezésű néhány soros
jelentésében arról számol be, hogy Grósz Károly pártfőtitkár
cáfolta Pozsgay Imre államminiszter kijelentését, amely szerint
1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt. Grósz szerint
az MSZMP vezetősége még nem döntött arról, hogy az 1956-os
eseményeket valóban népfelkelésnek tekintse. +++
1989. január 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|