|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Környezetszennyezés
|
München, 1989. január 24. (SZER, Hazai híradó) - Már többször foglalkoztunk a Gyöngyösoroszin épülő ólomkohóval, annak környezeti ártalmaival. A falu lakossága falugyűlésen egy évvel ezelőtt elfogadta az üzemlétesítés tervét. Tudósítónk is jelen volt azonban a tegnapi falugyűlésen, ahol az építkezés leállítását követelők voltak túlsúlyban. - Felolvassuk Nagy András jelentését, amelyből a véleményváltoztatás oka is kiderül: - Időközben a Gyöngyösön is megalakult demokratikus szervezetek - a Magyar Demokrata Fórum, a Fidesz, a Kisgazdapárt - erős ökológiai mozgalmat hoztak létre. Magukévá tették a kezdetben inkább magányos harcot folytató városi főorvos, dr. Wildner Willibald érvelését, mely szerint az egyébként is rendkívül veszélyes ólomfeldolgozás a Mátra-vidék sajátos mikroklímájában még fokozottabb fenyegetést jelent. Ha késve is, de lassan mindenki ráébred a veszélyhelyzetre. A fiatal aktivisták tiltakozó aláírások gyűjtésébe kezdtek. Az aláírások száma ma már túllépi az ötezret, ami a szennyeződéstől közvetlenül fenyegetett helyi népesség több mint 10 százaléka. Az egyre bővülő tiltakozás miatt rendezték meg a tegnapi városi fórumot. A beruházó vállalat és a felelős hivatalok szakemberein kívül meghívták a környező nagyvállalatok vezetőit is. A nem nagy terembe mintegy háromszázan tudtak bezsúfolódni. A gyöngyösieken kívül ott voltak a nagy számban beutazó környékbeliek is. Éjszakába nyúló vita után a környezetvédők és az aggódó helybeliek bizonyos részsikereket értek el. Országgyűlési képviselőjükön keresztül felkérték a Magyar Tudományos Akadémiát, vizsgálja felül a korábbi elemzéseket, és méréseket. Felszólították a beruházót: az akadémiai vizsgálat eredményének megszületéséig ne folytassa a kivitelezési munkálatokat. Zeman Imre főmérnök kijelentette: a felszólításra vállalta, hogy egy héten belül választ ad. Emellett ő maga indítványozta, hozzanak létre egy független társadalmi bizottságot, mely ellenőrizné az üzem működését és környezeti kihatásait. Amennyiben az akadémiai vizsgálat változást hoz a jelen helyzethez képest, új fórumot hívnak össze. A demokrácia erősödésének jelét szeretnék látni abban is, hogy a beruházó vállalat szakemberei és a hivatalok képviselői jóval nyíltabban és korrektebbül érveltek, mint amit a bős-nagymarosi vízlépcső vitáiban résztvevő környezetvédők megszokhattak. Az országos érc- és ásványbányák a környezetvédők érveit azzal hárították el, hogy fejlett nyugati technológiát importálnak. +++
1989. január 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|