|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A gyöngyösoroszi ólomhulladék-ügy
|
(Nagy András) München, 1989. január 21. (SZER, Világhíradó) - A környezetvédelemben egyre nagyobb szerepe lesz a helyi közösségek önvédelmi szerveződésének, mert a szemetet, veszélyes hulladékot bizony ott rakják le, ahol a lakosság nem figyel, és nem szól érte. Ilyenfajta önvédelmi harcot folytatnak a gyöngyösi környezetvédők és a velük együtt érző társadalmi csoportok is. Leginkább az aggasztja őket, hogy nem messze a várostól - és a híres mátrai üdülőhelyektől - egy különösen veszélyesnek tűnő ipari üzem épül. Úgy látják, hogy az új üzem szennyező hatása összegeződve a szintén közeli visontai Gagarin Hőerőmű ártalmaival, az egész Mátra-alja ökológiai rendjét felborulással fenyegeti. Ebben az ügyben lakossági fórumot hívtak össze holnapra, január 23- ra 17 órára. A fórum székhelye a Mátraaljai Szénbányák központi tanácsterme. A program szerint a város és környéke általános környezetvédelmével kapcsolatos kérdésekre országos és helyi szakemberek adnak választ. Minden érdeklődőt szívesen látnak. Az aggodalmat kiváltó létesítmény Gyöngyösoroszihoz közel, a korábbi ércbánya és ércelőkészítő helyén épült azzal a céllal, hogy kivonja az ólmot az ide szállított elhasznált akkumulátorokból. A beruházó az Országos Érc- és Ásványbányák. Ismeretes, hogy Magyarországon a legtöbb ércbányászati ág kritikus helyzetben van. Az ólomhulladék-feldolgozó Gyöngyösorosziba telepítésének egyik indoka az volt, hogy így helyben tudnak munkát adni a leállított bánya és dúsító mű munkásainak, továbbá, hogy hasznosítani tudják a meglévő infrastruktúrát - miáltal csökken a beruházási költség. Utóbbi még így is magas, egyes adatok szerint 700 millió forint, más adatok szerint 1 milliárd körüli. Az üzem kapacitása elég lesz a hazai igények fedezésére, esetleg import ólomhulladékot is feldolgozhat. A berendezéseket szállító cég arra is garanciát vállalt, hogy mérgező fő- és melléktermékek az ólom, kénsav, kéndioxid, klórkibocsátásának aránya nem lépi túl az előírt mértéket, és így az üzem rendes működés mellett nem lesz veszélyes. Ezeket az érveket emelik ki a beruházással egyetértő források. A környezetvédők és támogatóik másként látják. Saját számításaik, próbaméréseik szerint a káros anyagok kibocsátása jóval nagyobb lett/ mint a tervezők állítják - és jóval nagyobb területre is áramlik; éppen elegendő arra, hogy a mátrai üdülőhelyek és Gyöngyös városa felett nehéz méregfelhők állapodjanak meg. Ráadásul nincs is ténylegesen szükség az ólomhulladék hazai feldolgozására, mert azt az NDK-ban elvégezték és továbbra is elvégeznék. Így kevés haszonnal, súlyos környezeti veszélyeket importáltunk. A bányászat leállítása után a munkások többsége amúgy is elhelyezkedett már. Így - jóllehet a Gyöngyösoroszi falugyűlésen a rosszul tájékozott lakosság megszavazta az üzem megépítését - arra igazában nem a munkások, hanem a vezetők foglalkoztatása miatt támadt igény. A környezetvédők és egyéb alternatív szervezetek tiltakozó akciót indítottak, aláírásokat gyűjtenek. Listájuk a hírek szerint már 3500 aláírásnál tart. Aki tehát holnap 17 órákkor felkeresi a gyöngyösi mátrai szénbányák tanácstermét egy nehéz konfliktus és vita tanújává vagy résztvevőjévé válik. +++
1989. január 21., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|