|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar ólomkohó- és veszélyei
|
(Gordon Tamás) München, 1989. január 2. (SZER, Világhíradó) - A Magyar Rádió "Első kézből" című műsorában kérdést intéztek Maróthy László környezetvédelmi miniszterhez a Gyöngyösorosziban épülő ólomkohó ügyében. A miniszter kétségkívül védte a környezetet - mármint a kormány környezetét. A válasza meglehetősen visszautasító volt, és egyébként is tartok tőle, hogy a hallgatók számára nemigen derült ki, voltaképpen miről is van szó. Érdemes összefoglalni az előzményeket: Múlt év februárjában az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat vezérigazgatója falugyűlésen jelentette be Gyöngyösorosziban, hogy hat hazai vállalat előtt sikerült elnyerniük a megbízást az ólomkohó megépítésére. A jövőben itt lehet hasznosítani a használt akkumulátorok ólomhulladékát, amelyet jelenleg Kelet-Németországban dolgoznak fel. A több mint egymilliárd forintos beruházáshoz a technológiát és a berendezéseket egy nyugat-német, nordenhami GmbH. szállítja. A falugyűlés előtt az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat szakértője elmondta, hogy hála a fejlett technológiának, az évi 20 ezer tonna akkumulátor és egyéb ugyanennyi hulladék feldolgozása a lakosság számára mindössze annyi többlet-megterhelést jelent, mintha három gépkocsival több menne át naponta a községen. Ez a kijelentés különösen annak a ténynek az ismeretében érdekes, hogy Nordenhamban, ahol a technológiát adó cég székel, a helyi környezetvédők, a zöldek évek óta elszánt küzdelmet folytatnak a nagyfokú ólomszennyezést kibocsátó gyár ellen. És érdemes a nyugatnémet, fejlett technológiával takaródzó hazai érclobbi figyelmébe ajánlani a Magyar Nemzet augusztus 19-i számában megjelent rövid hírt. Idézzük: "A magas nehézfém-kibocsátásáról hírhedt Nordenham városban végzett vizsgálat kimutatta, hogy az anyák vérében az átlagos ólomtartalom a szülés idején 9,3 mikrogramm volt deciliterenként." Ez történik Nordenhamban, persze tőkés viszonyok között. És még egy különbség: Nordenham síkságon fekszik, a szabad légmozgást semmi sem akadályozza. Szemben Gyöngyösorosziban, amely a Mátra 900 méteres gerince által lezárt, átszellőzetlen völgyben fekszik. A környezetvédelmi miniszter magabiztosan jelentette ki: a kohó megépül, 1990-ben üzemelni fog. +++
1989. január 2., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|