|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Kubai karácsony
|
Takács Zoltán, az MTI tudósítója jelenti:
Havanna, 1990. december 26. szerda (MTI-tud) - Karácsony
alkalmából - az elmúlt három évtizedben most másodszor - egyházi
rádióműsort engedélyeztek kedden a kubai hatóságok, ha csak félórás
időtartamra is.
A karácsony esti üdvözlet protestáns felekezetek imádságaiból, egyházi énekekből és prédikációkból állt. Kubában a gyakorló hívők emelkedő létszáma csak néhány százezerre rúg, bár a nem hivatalos becslések - azaz a keresztelők, esküvők és temetések - alapján a lakosság 90 százaléka a római katolikus tanokat követi.
November végén a Kommunista Párt egyik központi bizottsági titkára kijelentette, hogy a kubai kormány nem ateista. - Világi akar lenni, mivel ez felel meg annak a követelménynek, hogy ne rekessze ki a hívőket - mondta Carlos Aldana. Ezt úgy is értelmezik, hogy a jövőben a hitüket vállalók is a kormányba léphetnek. Mások szerint Kubában össznépi, a saját és a harmadik világbeli érdekek képviseletét is felvállaló pártot akarnak kialakítani a mai vezetés mögött.
A kubai ökumenikus tanács elnöke, Raul Suarez később azzal reagált erre, hogy a kommunisták és a hívők közötti távolodás a hivatalos marxista-leninista formulák miatt következett be, mint például amiatt, hogy a vallás a népek ópiuma, vagy a vallás a valóság hamis képe.
- Amíg egy marxista is lesz, aki szerint a kereszténység a felforgató ideológia része, addig nem haladhatunk együtt - nyilatkozta a vallási vezető. De megemlítette a másik oldalt is: nem haladhatunk együtt, ha a keresztények a marxistában istentagadót látnak, akivel nem férhetnek meg.
A keddi rádióműsor az említett Raul Suarez szerint az egyház és az állam között 30 éve kezdett közeledés eredménye. - Elégedettek vagyunk, mert álmaink valósággá válnak. Mindig bizalmunk volt a forradalomban. Minden nap elteltével biztosabbak vagyunk abban, hogy a szocializmus áll hitünkhöz a legközelebb.+++
1990. december 26., szerda 10:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|