 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Bezárták a nyírádi bauxitbányát
|
1990. december 22., szombat - Utolsó fejezetéhez érkezett a
nyírádi bauxitbányászat története: véglegesen bezárták a bányát.
Szombaton a bánya vezetői, a vízügy, a Köjál és az Alumíniumipari
Tröszt szakemberei mégegyszer, utoljára végigjárták az Iza III-as
Bányaüzem vágatait, amelyeket fokozatosan elárasztanak. A termelés a
tavaly áprilisi, a Hévízi tó védelmében hozott kormányhatározatnak
megfelelően ez év júniusában már befejeződött a térségben. Azóta itt
és a másik bezárásra ítélt bányában, a deákiban az anyag
,,visszarablása,,, az elárasztás előkészítése zajlott. Felszínre
került minden olyan anyag, ami a későbbiek során veszélyeztethetné a
karsztvíz tisztaságát.
Nyírád körzetében 1963 óta bányásztak bauxitot és volt időszak,
amikor percenként 300 köbméter vizet kellett kiemelni a 24 kútból,
hogy hozzáférhessenek a jó minőségű nyersanyaghoz. Napjainkban ez a
mennyiség ötödére, 60 köbméter/percre csökkent, és ennek zöme már a
dunántúli ivóvízhálózatba került. A felszámolással párhuzamosan
számítógépes vízminőségellenőrző rendszert építettek ki a működésben
maradt kutakra, hogy semmiféle szennyező anyag ne kerüljön a
vízvezeték-hálózatba. Folyamatosan ellenőrzik a bányából kikerülő
öblítővizet is. A szakemberek véleménye szerint a vágatok kimosása
5-7 évig is eltarthat.
Az Alumíniumipari Tröszt 2,8 milliárd forintos veszteséget
könyvel el az intézkedés következményeként. A bezárások miatt
azonban egyetlen dolgozójától sem kellett megválnia a Bauxitbánya
Vállalatnak. Az Ajkai Timföldgyárat pedig, amelynek fő szállítója
eddig a nyírádi bányák voltak, ezentúl a közeli, de más geológiai
viszonyok között működő csabpusztai mély- és külszíni fejtésekből
látják el nyersanyaggal. (MTI)
1990. december 22., szombat 14:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|