|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A Független Kisgazdapárt nagyválasztmányi ülése - második nap
(1. rész)
|
1990. december 15., szombat - Zárt ajtók mögött folytatódott
szombaton a Független Kisgazdapárt nagyválasztmányi ülése, jóllehet
a személyi kérdéseket már előző nap megtárgyalták, és a küldöttek
leadták szavazataikat az új pártvezetésre is. A rendezőgárda tagjai
a párttag küldötteken kívül senkit nem engedtek be a tanácskozás
színhelyére, s a biztonsági intézkedések olyan szigorúak voltak,
hogy csak jóval a szavazatok összeszámlálása után válhatott ismertté
a Kisgazdapárt új vezetőinek névsora.
A zárt ülés befejeztével azonban kiderült: a párt elnökévé - a szavazatok 53 százalékával - ismét Nagy Ferenc Józsefet választották. Szoros verseny alakult ki a főtitkári posztért folytatott küzdelemben, hiszen az Oláh Sándorra, illetve a Torgyán Józsefre leadott voksok között mindössze egy volt a különbség. Éppen ezért többen javasolták is a szavazás megismétlését, ám végül Torgyán József - hangsúlyozva a választás demokratikus voltát - bejelentette: tudomásul veszi a végeredményt, azaz Oláh Sándor győzelmét. A nagyválasztmány öt alelnököt juttatott a vezetőségbe: Cseh Sándort, Dragon Pált, Kiss Gyulát, Kocsenda Antalt és Németh Bélát. A főtitkár helyettese ifjabb Bélafi Antal és Ómolnár Miklós, míg a párt főügyésze Bartal Ferenc lett. A mind ez idáig a főügyészi tisztet betöltő Torgyán Józsefet viszont egyetlen párton belüli tisztségre sem választották meg a küldöttek.
Az új vezetőség megválasztásával sem oldódott a tanácskozást végigkísérő feszültség, a nagyválasztmány ugyanis nem hagyta jóvá a leköszönő pártvezetés beszámolóit. A küldöttek úgy látták: számos ponton hiányos az elszámolás aapénzeszközökkel, s több felszólaló is annak a gyanújának adott hangot, hogy tetemes - egyesek szerint 50 millió forintnyi - hiány mutatkozik a pártkasszában.
A nagyválasztmány ezért úgy határozott: egyelőre nem fogadják el a pártvezetők felmentését, s ellenőrző bizottságot hoznak létre, amely 30 napon belül köteles jelentést tenni a párt tényleges gazdasági helyzetéről. E jelentés alapján mentik fel a volt pártvezetőket, vagy - amennyiben szabálytalanságot, visszaélést tár fel a vizsgálat - indítják meg ellenük az eljárást. (folyt.köv.)
1990. december 15., szombat 20:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|