|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Ante Markovics programja (2. rész)
|
Gazdasági kérdéseket elemezve a két miniszterelnök megállapította: hasonló folyamatok mennek végbe Magyarországon és Jugoszláviában, aminek lényege a piacgazdaságra való áttérés. Jugoszlávia e folyamatban némileg előbbre tart, hiszen nem volt tagja a KGST-nek, s a liberalizációs törekvések megvalósításához is korábban kezdett hozzá. Antall József a hazai gazdasági fejlemények között megemlítette, hogy megszületett az úgynevezett kárpótlási törvényjavaslat, amelynek legfőbb tartalma, hogy Magyarország gazdasági átalakulásában a privatizáció és nem a reprivatizáció útját választotta. Ante Markovics azt emelte ki: a jugoszláv gazdaság alkalmassá vált arra, hogy egy átfogó európai szabadkereskedelmi övezet része legyen. A belpolitikai helyzetet Jugoszláviában jelenleg a többpárti választások határozzák meg. Kedvezőtlen fejlemény, hogy a választási csatározásokat az emóciók uralják, s előtérbe kerültek a nacionalista elemek.
Ante Markovics hangoztatta, Jugoszlávia messzemenően érdekelt abban, hogy a Varsói Szerződés, illetve a KGST felszámolása békésen történjék meg. Jugoszlávia tart attól, hogy Közép-Kelet-Európát eláraszthatja a menekültek milliós áradata, ezért azt szeretné, ha a régió országai sikeresen megbírkóznának a gazdaság átalakításának problémájával.
A kétoldalú gazdasági kapcsolatokat áttekintve elhangzott, hogy az idei kereskedelmi forgalom 700 millió dollár körül alakult, némi magyar többlettel. Jugoszlávia lehetőséget lát arra, hogy növeljék a kereskedelmi forgalom értékét. Ugyanakkor Ante Markovics a jugoszláv tapasztalatok alapján arra is figyelmeztette magyar tárgyalópartnereit, hogy a nagyobb fokú gazdasági nyitással együtt jár a gyorsuló infláció. Ezért ennek féken tartására fokozott figyelmet kell fordítani a gazdaságpolitikusoknak. Szó esett arról is, hogy a két ország közösen építhetne ki energetikai rendszereket. Antall József új határátkelőhelyek megnyitását szorgalmazta, egyben javasolta, hogy a tervezett drávai vízlépcső környezetvédelmi hatásairól végezzenek közös vizsgálatokat. Ante Markovics javasolta a kishatárforgalom bővítését a kis- és közepes vállalatok bevonásával. A kormányfők szorgalmazták, hogy mielőbb jöjjön létre az új kereskedelmi egyezmény Magyarország és Jugoszlávia között. A jövő évi árucsere megalapozására egyébként már a jövő héten összeül Budapesten a magyar-jugoszláv áruforgalmi vegyes munkacsoport.
Ante Markovics a kormányfővel folytatott megbeszélések után a parlamenti pártok frakcióvezetőivel találkozott a Parlamentben. (folyt.köv.)
1990. december 7., péntek 15:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|