|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Wörner - előzetes (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. november 21. szerda (MTI-TUD) - Csütörtökön
érkezik Budapestre Manfred Wörner, a NATO főtitkára, s ezzel először
látogat Magyarországra az Atlanti Szövetség első számú
tisztségviselője. A látogatás egyben az első lesz, amelyet a
főtitkár azt követően tesz a Varsói Szerződés valamely országában,
hogy a két katonai szövetséghez tartozó 22 állam Párizsban aláírta
történelmi nyilatkozatát, amelynek értelmében a két szövetség
országai nem tekintik többé ellenségnek egymást, kölcsönösen
kinyilvánítják barátságukat, és új korszakot nyitnak
kapcsolataikban.
Maga a főtitkár az MTI tudósítójának a látogatás alkalmával adott nyilatkozatában - mint jelentettük - hangsúlyozta, hogy baráti kézfogásra érkezik Magyarországra, és úgy gondolja, hogy a már kialakított kötelékek további építésével, a kölcsönös tájékoztatás és eszmecsere elmélyítésével olyan kapcsolat valósulhat meg, amelyet a ,,partnerség a biztonságban,, jellemez.
Manfred Wörner látogatása folytatása annak a magas szintű kapcsolatépítésnek, amelyet az új magyar kormány valósított meg a ma 16 nyugati demokráciát tömörítő, 1949-ben, a hidegháború idején, a szovjet fenyegetéssel szemben létrehozott politikai-katonai szövetséggel. A NATO székhelyén először Jeszenszky Géza külügyminiszter tett látogatást júniusban, majd júliusban Antall József az első olyan miniszterelnök volt, aki egy VSZ-országból látogatta meg a főtitkárt Brüsszelben, és ugyancsak először kereste fel valamely VSZ-ország védelmi minisztere Wörnert Für Lajos személyében a múlt hónap végén.
Ez a kapcsolatépítés abba a folyamatba illeszkedett be, amelynek során - a bécsi tárgyalások végső szakaszának kibontakozásával és a Varsói Szerződés bomlásának gyorsulásával párhuzamosan - tavaly december óta intézményes kapcsolatrendszer alakult ki a NATO és a VSZ-országok között. A jeget tavaly decemberben Sevardnadze szovjet külügyminiszter törte meg a NATO székhelyén tett látogatásával, őt a csehszlovák és a lengyel külügyminiszter követte, ezután került sor az új magyar kormány külügyminiszterének a szövetségben tett vizitjére: ő volt egyébként az első olyan külügyminiszter, aki egy VSZ-országban lezajlott teljesen szabad választás nyomán megalakított demokratikus kormány képviseletében léphetett fel. (folyt.)
1990. november 21., szerda 16:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|