|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Bécsi tárgyalások - állásfoglalások (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1990. november 18. vasárnap (MTI-tud). - A bécsi
haderőcsökkentési tárgyalásokon a magyar küldöttség következetesen
igyekezett érvényesíteni az ország nemzeti érdekeit és igényeit, s
lényegében kedvezően értékeli az eddig elért eredményeket. Gyarmati
István nagykövet, a delegáció vezetője fejtette ki ezt az osztrák
fővárosban vasárnap, a huszonkét ország első leszerelési
szerződésének parafálása után tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta:
a magyar fél nagyobb mértékű haderő-korlátozásokat szeretett volna,
de ez nem azt jelenti, hogy elégedetlen a végül is a szerződésbe
került előírááokkal. Mint a diplomata rámutatott, Magyarország
küldöttsége eredményesnek érzi azokat a kezdeményező törekvéseit,
hogy a bécsi tárgyalások szakítsanak a tömbszemlélettel, és az első
szerződés sorsa ne kötődjék a katonai szövetségekehez, hanem azt
független, szuverén államok akaratára alapozzák.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy várható-e a párizsi csúcsértekezleten Mihail Gorbacsovnak a Varsói Szerződés feloszlatásáról szóló bejelentés, Gyarmati István közölte: arról nincs tudomása, bár személy szerint nemm is lepődnék meg rajta. Hozzáfűzte: az új magyar kormányzat célszerűnek tartja a VSZ feloszlatását, de kivanatos lenne, hogy erről a tagállamok közösen döntsenek, ne pedig egymaga a Szovjetunió határozzon. Mindenesetre a magyar hadsereg már nem vesz részt a VSZ semmiféle katonai gyakorlatán, s nincs többé a szerződés katonai alárendeltségében. Hangoztatta továbbá, hogy Magyarország a Varsói Szerződés helyett nem akar egy másik katonai szövetséghez tartozni, hanem egy új kooperatív európai biztonsági rendszer létrehozásában lát megfelelő eszközt saját biztonságának szavatolására. (folyt.)
1990. november 18., vasárnap 18:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|