|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Japán bankár küldöttség Magyarországon (1. rész)
|
1990. november 16., péntek - A legnagyobb japán bankok
képviselőiből álló küldöttség folytatott tárgyalásokat pénteken
Magyarországon. A küldöttséget Sadaaki Hirasawa volt japán
pénzügyminiszter helyettes vezette. A japán bankárok a Nemzetközi
Gazdasági Kapcsolatok Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a
Pénzügyminiszérium szakembereivel folytattak megbeszéléseket.
Hárshegyi Frigyes a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese az MTI-nek elmondta: a japán bankárok elsősorban azért jöttek Magyarországra, hogy tájékozódjanak az ország gazdasági helyzetéről, átfogó képet kapjanak a kormány elképzeléseiről. Magyarország számára igen fontos a kapcsolatok fejlesztése a japán kormánnyal és a magán pénzügyi befektetőkkel. Igen fejlettek a magyar-japán pénzügyi kapcsolatok, a szigetország jelentős részt vállal a magyar gazdaság külső finanszírozásában. Lényeges az ország jövője szempontjából, hogy ezek a kapcsolatok tovább fejlődjenek. Jövőre a meglévő adósságállomány finanszírozására Magyarországnak mintegy 2,2-2,3 milliárd dollár összegü külső forrásra van szüksége. Ez az MNB számításai szerint fele részben a Nemzetközi Valutalap, a Világbank, a Közös Piac, a Japán Export-Import Bank által nyújtandó kölcsönökből teremthető elő. A hitelek másik feléhez az ország kötvénykibocsájtással kíván hozzájutni. Ezeket a kötvényeket - hasonlóan az idei esztendőhöz - az MNB Nyugat-Európában és Japánban kívánja kibocsátani.
Más a helyzet a jövőre várható folyófizetésimérleg-hiány finanszírozásával. Egyes számítások szerint a deficit elérheti az 1-1,5 milliárd dollárt. Az ehhez szükséges külső források biztosítása azonban már komoly fejtörést okoz a Magyar Nemzeti Banknak. Az elkövetkezőkben fog kiderülni, hogy a deficit mekkora hányadára lehet találni külső forrásokat, s ebben nagy szerepet játszik az is, hogyan végződnek az IMF-fel folyó tárgyalások. Mindenesetre lényeges, hogy a japán pénzintézetek is segítséget nyújtsanak a külső források előteremtésében.
Hárshegyi Frigyes megjegyezte, hogy jelenleg még meglehetősen sok a bizonytalansági tényező. Lehet, hogy túlzottnak bizonyul a tervezett deficit. Előfordulhat, hogy a magyar gazdaság az idei esztendőhöz hasonlóan jövőre is nagyrészt kompenzálni tudja a kedvezőtlen hatásokat. (folyt. köv.)
1990. november 16., péntek 14:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|