|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Palotás János a benzinárakról (1. rész)
|
1990. november 1., csütörtök - A kormány legutóbbi javaslata
eltér az Érdekegyeztető Tanácson megállapodottaktól, ezért nem
sikerült a szerdai országgyűlési bizottsági üléseken megállapítani
az üzemanyag átmeneti - ez évre szóló - árát - mondta Palotás János,
a VOSZ elnöke az MTI munkatársának nyilatkozva.
A megállapodás szerint - mint ismeretes - a termelői ár alapja az olaj világpiaci ára. Minden más tétel azonban rögzített. Tehát a költségvetés eltekint attól, hogy bevételeit növelje: a biztosítás, a fogyasztói adó, az árrés, az Útalaphoz való hozzájárulás változatlan. A kormány - Palotás szerint - ettől eltérő módon nyújtotta be javaslatát a bizottsági üléseken. A lényeg: elfogadja ugyan azokat az árakat, amelyekben az átmeneti időszakra az ÉT-vel megállapodott, ezekből az árakból ,,visszafelé,, számítja ki, hogy mennyi lehet a költségvetési pozíció javulása, vagyis mekkora az ár adótartalma. Ez viszont azt jelenti, hogy ha az átmeneti időszak alatt akár egyetlen dollárral is növekszik az olaj ára, az az átmeneti ár életbeléptetésének napján máris megemeli az üzemanyagok árát.
A pillanatnyilag érvényben lévő árakban ugyanis 4-5 forint tartalék van - mondta Palotás János. Ez azt jelenti, hogy nagy biztonsággal állítható: ha jelentősen növekszik is az olaj beszerzési ára, akkor sem kerül sor áremelésre. Éppen ezért elengedhetetlen - mint azt a bizottságok is kérték -, hogy a kormány tételesen mutassa be a termelői árak kialakításának módját, törvényjavaslatában pedig az áremelések előtti, a megállapodás alapjául szolgáló adótartalmat jelölje meg.
Palotás János ezután kifejtette, hogy még egy tisztázandó körülmény van a üzemanyagárak körül. Nevezetesen, szoros érdekszövetséget vél felfedezni a kormány és az OKGT között. A vasárnapi megállapodás kikényszerítette a kormánytól, hogy mondjon le adópozíciójának javításáról. Az adóelvonás azonban nem látszik egy bizonyos területen, mégpedig a hazai olajból készült termékeknél. Az olaj ára az öbölbeli események hatására emelkedett 40 dollár fölé - fejtegette a VOSZ elnöke -, ennek nincs közgazdasági alapja. Az itthoni kitermelés, valamint a rubelért a Szovjetuniótól vásárolt olaj ára 15 dollár alatti. A magyar olajkitermelés az egész olajfelhasználás mintegy negyedét adja. Az OKGT a liberalizált termelői ár bevezetésével óriási, meg nem érdemelt nyereségre tesz szert. (folyt.köv.)
1990. november 1., csütörtök 17:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|