|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Felcím: "... az új magyar történelem hajnalán..." Főcím: Az
egyetemi diákság 1956-ban Alcím: Irta Rainer M. János Magyar
Történettudományi Intézet
|
Budapest, 1990. október 15. Hétfő (MTI-Press)
A magyar sajtó késéssel, rövid hírben számolt be az 1956. október 16-án lezajlott szegedi egyetemista nagygyűlésről, amelyen kimondták a korabeli monolit ifjúsági szövetségtől független szervezet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egységes Szövetsége megalakulását. E szervezetet az első pillanattól kezdve a koalíciós idők diákszervezetének rövidítését kölcsönvéve MEFESZ-ként emlegették, jóllehet mint gyökeresen más helyzet új képződményének, ahhoz semmi köze nem volt. 1956. október 17-én Orbán László, az MDF Központi Vezetőségének tagja egy sebtében - aznap - összeállított felsőoktatási "reformcsomagot" a következő vészjósló sorok kiséretében továbbított a Politikai Bizottságnak: Az egyetemeken "az elmúlt napokban súlyos politikai helyzet alakult ki. A helyzet kialakulásának alapját az összpolitikai helyzet mellett az adja, hogy a diákság tanulmányi terhelése nagy, jogos követeléseinek /melyekkel az egyetemek vezetői és professzorai is egyetértenek/ megoldása évek óta halasztást szenved. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a szegedi egyetemen emiatt sztrájkhangulat akalult ki, mely a diákok között futótűz gyorsasággal terjed, s párt- és DISZ szervezeteinket teljes elszigeteléssel fenyegeti."
Alcím: Küldöttség Nagy Imrénél
Azt valószínűleg Orbán László sem gondolta, hogy helyzetelemzését óvatos mellébeszéléssé változtatja öt nappal később a valóság. Október 22-én, késő éjszaka, Fikkert Ferenc műegyetemi tanár vezetésével küldöttség csengetett Nagy Imre Orsó utcai házának kapuján. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem diákgyűlését hagyták ott, ahol négy-ötezer diák a Szegedről és Lengyelországból érkező hírek mámorában a szabadság első ünnepi óráit élte: követeléseket /10, majd 16 pontba foglalva/ fogalmazott, ezek nyilvánosságát követelte, s másnapi tüntetésre hívott fel. A küldöttek kérték Nagy Imrét: jöjjön el a nagygyűlésre, csendesítse le a fenyegető vihart, ő azonban - bár megdöbbentették a fejlemények, s provokációtól is féltette a fiatalokat -, nem ment el. (folyt.)
1990. október 15., hétfő 14:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|