 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Jövőre megáll az infláció növekedése - Botos Katalin
nyilatkozata (1. rész)
|
1990. október 11., csütörtök - A kormány következetes
antiinflációs politikát folytat, s várhatóan ennek eredménye jövőre
már érzékelhetővé válik - mondotta Botos Katalin, a
Pénzügyminisztérium politikai államtitkára az MTI-nek adott
nyilatkozatában, reagálva a Gazdaságkutató Intézet napokban
közzétett jelentésére.
A jelentés azt állítja, hogy az áremelkedés gyorsulni fog, és az
idei 28-29 százalékhoz képest jövőre 10-20 százalékpontos gyorsulás
várható.
Botos Katalin szerint ez a prognózis teljesen megalapozatlan. A
gazdaság egészének számbavétele helyett csak az állami szektor idei
helyzetét és jövő évi várható teljesítményét veszi figyelembe. Való
igaz, hogy az állami vállalatok nagy részénél már az idén jelentős a
visszaesés, ami 1991-ben még inkább erősödik. A rendszerváltás, a
modernizálás azonban a gazdaságban is erőteljes és szükségszerű.
Növekszik a vállalkozói szektor súlya, bár a statisztikai
információs rendszer - amely a korábbi viszonyok között épült ki -
ezt még nem tudja teljes mértékben kimutatni. Hatása azonban
érzékelhető, hiszen nem véletlenül növekszik az idén a vártnál
nagyobb mértében a dollárelszámolású export, s javul a
külkereskedelmi, valamint a folyó fizetési mérleg.
A magánszektor, a kisipar, a kis- és közepes vállalkozások
sokkal rugalmasabbak, hatékonyabbak, mint az állami vállalatok
többsége. A közgazdaságtanban ismert az, hogy a gazdasági növekedés
legjelentősebb tényezője a szellemi tőke és a technikai haladás,
vagyis az, hogy milyen gyorsan következik be a technológiaváltás, a
szervezet korszerűsítése, a menedzselés, a termékszerkezet és a
vállalkozásirányítás megújítása. Magyarországon ebből a szempontból
igen kedvező folyamat játszódik le. Háttérbe szorul az anyag-, az
energia- és az importigényes állami nagyipar, és nő a súlya a
vállalkozásoknak, a pénzügyi és humánszolgáltatásoknak, a
számítástechnikának, az idegenforgalomnak, a kereskedelemnek -
mindannak, ami hozzájárul a lakosság jobb ellátásához és az export
gyors növeléséhez úgy, hogy közben kevesebb energiára és kevesebb
importra van szükség. (folyt.köv.)
1990. október 10., szerda 21:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|