|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országos Választási Bizottság ülése - heves vitával (1. rész)
|
1990. október 8., hétfő - Az Országos Választási Bizottság
hétfői ülésén - amely az önkormányzati választások második
fordulóját megelőző utolsó testületi ülés volt - heves vita robbant
ki a Magyar Hírlap szombati számában megjelent, a Miniszterelnöki
Hivatal Sajtóirodája által közzétett ,,Válasz egy elemzésre,, című
nyilatkozat miatt.
E nyilatkozat utolsó bekezdése ugyanis lényegében ,,az önkormányzati választások első fordulójának valódi eredményét,, közli. A vita azon robbant ki: reagáljon-e erre egyáltalán az Országos Választási Bizottság, s ha igen, milyen formában? A többség véleménye szerint ugyanis az Országos Választási Bizottságnak mindenképpen fel kell hívnia a Miniszterelnöki Hivatal Sajtóirodájának figyelmét arra, hogy a választások akár előzetes, akár végeredményének közlésére csakis kizárólag az OVB jogosult. Ez törvényben megállapított hatásköre. Volt olyan vélemény, amely szerint az OVB ne avatkozzék bele ebbe a kormánypártok és ellenzéki pártok között zajló vitába, más úgy vélekedett, hogy elegendő egy levélben figyelmeztetni a sajtóirodát és záros határidőn belül választ kérni. Elhangzott az is, hogy az OVB által nyilvánosságra hozott adatok alapján bárki, bármilyen adatösszesítést végezhet, következtetést vonhat le. Az OVB azonban nem számított rá, hogy valaki a közölt adatokat abszolút számként felfogva olyan eredményeket állapít meg, amelyeket az OVB több tagja is kifogásolt. A vita alapkérdése tehát az lett, hogy az OVB-n kívül van-e joga bármely hivatalos szervnek, akár a Miniszterelnöki Hivatal Sajtóirodájának, választási eredményt, s ráadásul a törvényben megállapítottól eltérő számítási mód alapján megállapítani, majd közzétenni. A válasz végül is az volt, hogy nem, s ezt az álláspontot levélben tolmácsolják a Miniszterelnöki Hivatal Sajtóirodájának, s ezzel a vitát a maguk részéről lezártnak tekintik.
Az OVB egyébként válaszolt arra a hozzá érkezett kérdésre is: mi történjék a jogosan megszerzett, de személyre ki nem osztható mandátumokkal? Ugyanis egyre több pártnak gondja, hogy a listákon nem maradt elegendő jelöltjük a képviselőtestületekbe. Az OVB válasza erre az volt, hogy ha a listán nincs több jelölt, akkor a mandátum a következő általános választásig betöltetlen marad, feltéve, hogy a képviselőtestület tagjainak száma eléri a működéshez szükséges kétharmadot. Ha nincsenek ennyien, akkor viszont időközi választást kell kitűzni. (folyt.köv.)
1990. október 8., hétfő 21:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|