 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
OVB-tájékoztató az első részvételi eredményekről
|
1990. szeptember 30., vasárnap - Az Országos Választási
Bizottság az önkormányzati választás napján, vasárnap délben adta az
első tájékoztatást a részvételi eredményekről. Az adatokat 10.30-kor
összesítették. Ezek szerint Bács-Kiskun, Békés és Zala megye
kivételével a választópolgárok 17,4 százaléka jelent meg az urnák
előtt. A 10 ezer vagy ennél kisebb lélekszámú településeken 22,9; a
nagyobb városokban 14,1 százalék a részvételi arány. Ezek az adatok
azonban csupán statisztikai összesítések, sokat nem árulnak el,
hiszen az önkormányzati választások lényege, hogy az egyes
településeken menjen el szavazni a választópolgárok több mint 40
százaléka - hangsúlyozták a tájékoztatón.
Az adatok megyék szerinti megoszlása a következő:
Budapesten 1 millió 520 ezer választópolgár közül délelőtt fél
11-ig 220 300-an, Baranya megyében 319 ezerből 65 ezren,
Bács-Kiskunban - időközben érkezett meg az adat - 434 ezerből 65
200-an, Borsod megyében 583 ezerből 88 300-an, Csongrád megyében 333
ezerből 55 ezer 200-an, Fejér megyében 310 ezerből 54 900-an,
Győr-Sopron megyében 319 573-ból 67 ezren, Hajdú-Bihar megéyben 409
ezerből 69 ezren, Heves megyében 259 ezerből 47 ezren,
Jász-Nagykun-Szolnok megyében 316 ezerből 68 ezren,
Komárom-Esztergom megyében 236 ezerből 33 ezren, Nógrád megyében 177
ezerből 38 ezren, Pest megyében 708 900-ból 120 ezren, Somogy
megyében 264 ezerből 52 800-an, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 424
ezerből 83 900-an, Tolna megyében 194 700-ból 39 300-an, Vas
megyében 207 900-ból 43 ezren, Veszprém megyében 279 ezerből 57
ezren vettek részt a szavazáson.
Az Országos Választási Bizottság tudomása szerint a választás
mindeddig mindenütt törvényesen, a legnagyobb rendben zajlott. (MTI)
1990. szeptember 30., vasárnap 12:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|