|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az OVB nemzetközi sajtótájékoztatója
|
1990. szeptember 28., péntek - Az önkormányzati választások
előkészületei - beleértve a jelöltállításokat is - lényegében
zökkenőmentesen zajlottak le, a technikai felkészültség alapján
pedig az sem okozna fennakadást, ha vasárnap a válaztópolgárok 100
százaléka elmenne szavazni - hangzott el az Országos Választási
Bizottság nemzetközi sajtótájékoztatóján pénteken a választási
centrumban. A tájékoztatón - amelyen főként külföldi, elsősorban
pedig holland vendégek vettek részt - szó volt az önkormányzati
választások politikai, törvényhozási előzményeiről, a választások
lebonyolításának mikéntjéről és az Országos Választási Bizottság
szerepéről is.
x x x
A vasárnapi önkormányzati választásokon azok a választópolgárok akik tízezer lakosú vagy ennél kisebb településen élnek, két szavazólapot kapnak kijelölt szavazókörükben. Az egyik a polgármesterjelölt-jelöltek nevét-névsorát tartalmazza, hiszen itt közvetlenül választják meg az önkormányzat vezetőjét. A másik szavazólapon az úgynevezett kislista található, amelyen annyi jelöltre kell szavazni, ahány tagú lehet az adott településen a képviselőtestület. E képviselőtestületek tagjainak száma eltérő - szintén a település nagyságához igazodik.
A 10 ezernél nagyobb lélekszámú településeken - a főváros kivételével - ugyancsak két szavazólapot kell az urnába dobni. Az egyiken az egyéni választókerületi jelöltek egyikére, a másikon a különböző szervezetek képviselőtestületi listáinak egyikére lehet szavazni. A fővárosban pedig három szavazólap lesz: az egyéni választókerületi, a kerületi listás és a fővárosi listás.
A szavazókörök általában reggel 6 órától este hat óráig tartanak nyitva; igény szerint a szavazás korábban megkezdhető, 18 óra után azonban nem lehet meghosszabbítani. A választópolgároknak a saját szavazókörükben, a lepecsételt urnába kell bedobni a szavazólapokat. Szavazni csak lepecsételt szavazólapon lehet. Érvényesnek tekintendő majd az a szavazólap, amelyen a választópolgár akarata kétséget kizáróan megállapítható. A szabály az, hogy a nevek mellett elhelyezett körben két egymást metsző vonallal kell megjelölni, (ttehát ,,beikszelni,,) kire, illetve mely listára szavazott a választópolgár. A szavazás a településen akkor lesz érvényes, ha a választópolgárok több mint 40 százaléka voksolt. (MTI)
1990. szeptember 28., péntek 16:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|