|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai (1. rész)
|
1990. szeptember 27., csütörtök - Az Országos Választási
Bizottság csütörtöki ülésén - a korábbi tapasztalatokból kiindulva -
ismét szükségét érezte, hogy elvi állásfoglalásban tisztázza: a
szeptember 30-ai választásokon mely szavazatok tekintendők
érvényesnek, és melyek nem. Tette ezt a helyi, területi választási
bizottságok munkájának megkönnyítése, az egységes szavazatszámlálási
gyakorlat kialakítása érdekében, és elkerülendő az esetleges
kifogások alapján az újabb és újabb szavazatszámlálásokat.
Az elvi állásfoglalás egyébként márcsak azért is szükséges, mert a választási törvény két rendelkezése látszólag ellent mondhat egymásnak. Az egyik ugyanis kimondja, hogy a jelöltre, illetőleg a listára szavazni a jelölt, illetve a párt, társadalmi szervezet neve mellett elhelyezett körben, két egymást metsző vonallal lehet. A másik szerint pedig érvénytelen lehet az a szavazat, amelyből nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a választópolgár kire, illetőleg melyik listára szavazott. Ezt a látszólagos ellentmondást feloldva az OVB úgy foglalt állást: érvényesnek kell tekinteni minden olyan szavazatot, amelyből a választópolgár akarata egyértelműen megállapítható, még akkor is, ha akaratát nem a körben elhelyezett, két egymást metsző vonallal fejezte ki.
Az OVB döntött arról is, hogy - a Magyar Szocialista Párt felkérésének eleget téve - napokon belül kiállítja Suchman Tamás és Tabajdi Csaba országgyűlési képviselői megbízólevelét. Ismeretes, hogy Huszár Tibor és Ormos Mária, a Szocialista Párt országos listán megválasztott két országgyűlési képviselője mandátumáról lemondott. Mivel mindketten országos listás képviselők voltak, helyükre erről az országos listáról állíthatott a párt új képviselőket. Ezért az Országos Választási Bizottsága feladata megbízóleveleik kiállítása.
Az Országos Választási Bizottság foglalkozott azzal a bonyolult helyzettel is, amely Veszprém megyében állott elő. A Veszprém Megyei Tanács ugyanis január 1-jével Pálkövét Révfülöphöz csatolta. Az Alkotmánybíróság határozata azonban ezt a döntést törvénytelennek minősítette. Ezeken a településeken tehát a jelöltállítás a törvénytelen helyzet alapján történt meg. Az Alkotmánybíróság határozata viszont a jelöltállítás lezárása és a választás között született, s ennek alapján Pálköve újra Kővágóörs községhez tartozik. (folyt.köv.)
1990. szeptember 27., csütörtök 20:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|