|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ és a Fidesz közös nagygyűlése (1. rész)
|
1990. szeptember 23., vasárnap - Ahogyan a szónokok is
megjegyezték: meglepetéssel és egyben köszönettel nyugtázták, hogy
az általános bizalomhiány, a kiábrándult, csalódott hangulat
ellenére is sokan - többszázan - vettek részt az SZDSZ és a Fidesz
közös vasárnapi nagygyűlésén a budapesti József Attila Gimnázium
színháztermében. Az érdeklődők nagy tetszéssel fogadták a
nagygyűlést levezető Törzsök Erika XI. kerületi SZDSZ-vezető
kijelentését, amely szerint mindkét párt elhatárolja magát az olyan
módszerektől, mint az amerikai mintára készült plakát nyomtatása és
terjesztése Antall József képével, fölötte a ,,wanted,, szóval,
alatta a felirattal ,,1 000 000,,. Ugyancsak nagy tetszéssel
fogadták és általában feszült figyelemmel hallgatták a három szónok,
Demszky Gábor parlamenti képviselő, az SZDSZ budapesti
főpolgármester-jelöltje, Hack Péter (SZDSZ) és Fodor Gábor (Fidesz)
parlamenti képviselők szavait, továbbá négy kerületi önkormányzati
képviselőjelölt bemutatkozását.
Mindhárom előadó kiemelte az önkormányzati választások fontosságát, kérve a jelenlévőket: menjenek el szeptember 30-án választani, vegyék kezükbe sorsuk irányítását, s mindezek szükségességéről győzzék meg barátaikat, ismerőseiket. Ez a szavazás ugyanis mindenkinek lehetőséget ad arra, hogy véleményét nyilvánítsa a kormány és a kormánypártok eddigi tevékenységéről is. Demszky Gábor - körvonalazva polgármesteri elképzeléseit - arról beszélt, hogy Budapest olyan gazdag és liberális város, amely nem engedett a ,48-ból, a ,18-ból és az ,56-ból sem; ettől a várostól mindig egy kicsit többet kellett eltűrniök a hatalmon levőknek. Ezért nem véletlen, hogy minden jelentős ellenzéki mozgalom itt vert először gyökeret, s innen indult útjára. De ezzel a várossal mostanáig rosszul sáfárkodtak, ezért annak a véleményének adott hangot, hogy a fővárost csak egy SZDSZ-Fidesz önkormányzati koalíció vezetheti el egy új virágkor küszöbére.
Hack Péter az önkormányzatok szerepét és jelentőségét ecsetelve nem mulasztotta el bírálni a kormányt sem. Az SZDSZ álláspontját tolmácsolva hangsúlyozta: az Antall-kormány az első száz napban nagyon sok lehetőség kihasználásával maradt adós, ám a történelmi lehetőség még nem veszett el egészen. Kijelentette: az SZDSZ sohasem állította, hogy pusztán az önkormányzati választásokkal, az önkormányzatok létrejöttével megtörténik a rendszerváltás, ezután minden jobbra fordul. (folyt. köv.)
1990. szeptember 23., vasárnap 15:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az SZDSZ és a Fidesz közös nagygyűlése (2. rész)
|
Erre csak a lehetőség van meg, a testületeket azonban valóban tehetséges, ambiciózus, vállalkozókedvű emberekből kell megalakítani, akik nem várják tétlenül a központi segítséget a cselekvéshez. A tanácsrendszert pedig nem azért kell lebontani, s helyette újat kiépíteni - hangoztatta -, mert annak ,,ronda a neve,, vagy mert alkalmatlan emberek ültek a székekben, hanem azért, mert maga a rendszer volt működésképtelen, alkalmatlan arra, hogy a helyi közösség, a lakosság érdeket szolgálja.
Fodor Gábor a két pártot egyház- és vallásosság ellenességgel vádolóknak válaszolva azt fejtegette: a világ minden liberális pártjának az a felfogása, hogy az ateizmus és a vallásosság jól megfér egymással, de mindkettő különböző ,,műfaj,, , amelyeket nem szabad összekeverni. E kérdésben egyébként az SZDSZ és a Fidesz, valamint a kormányzat álláspontja jól körülhatárolható volt például a hitoktatásról lezajlott vitában. Az SZDSZ és a Fidesz - hangsúlyozta - segítséget kíván nyújtani az egyházaknak megújhodási törekvéseik megvalósításához, s mindig küzdeni fog azért, hogy Magyarországon soha többé senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés vallásos meggyőződése miatt.
Végezetül arra biztatta hallgatóságát: ne csak az SZDSZ és a Fidesz gyűléseire menjenek el, hallgassanak meg másokat is és szeptember 30-án arra adják voksukat, aki valóban a legalkalmasabb, legfelkészültebb, aki az emberek bizalmát leginkább élvezi.
A nagygyűlésen részt vett és felszólalt Jan Willem Bertens, a holland parlament és egyben a holland Szabadság és Demokrácia Néppártjának képviselője is. (MTI)
1990. szeptember 23., vasárnap 15:33
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|