|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (13. rész)
|
Megismételte: senkinek sincs joga interpellációban arra, hogy egy másik pártot támadjon. Ekkor bővült a szópárbajozók köre, ugyanis Kövér László (Fidesz) kétperces hozzászólásában kifejtette, hogy a házszabály nem ismeri a személyes megtámadtatás fogalmát, és különösen nem a pártot ért személyes megtámadtatásét, ezért nem lett volna szabad szót kapnia Torgyán Józsefnek.
A megtámadtatási viták közben csendesebben zajlott a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elbírálásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása. Ütközési pontok persze ebben a témában is akadtak: elsősorban arról vitatkoztak a képviselők, hogy csak az egészségügyi és a szociális területre fordítsák a költségvetésből felosztható pénzt, vagy politikai színezetű szervezetek is kaphassanak-e belőle. Ha kizárnák a támogatandók köréből a politikai szervezeteket, megszűnne a működési lehetősége például a Független Jogász Fórumnak, a Történelmi Igazságtétel Bizottságának és több más, a rendszerváltásban aktív szerepet vállalt kisebb szervezetnek.
Az SZDSZ padsoraiból - a benyújtott módosító indítványokat indokolva - a felszólaló képviselők azt hangsúlyozták, hogy célszerű lenne a fennmaradó, mintegy 20 millió forintos támogatási keretet az egészségügyi és szociális szervezetek, egyesületek között felosztani. A támogatott szervezetek körét meghatározó ideiglenes parlamenti bizottság elnöke, Zimányi Tibor azonban úgy ítélte: a humanitárius szervezetek a közeljövőben a népjóléti tárca költségvetési keretéből igényelhetnek forrásokat. Helytelenítette ugyanakkor, hogy több felszólaló igyekezett szembeállítani a támogatások elosztásánál a múltban meghurcoltakat tömörítő szervezeteket és a különféle szociális, humanitárius egyesületeket. Éppen ezért javasolta, hogy az ellenzék módosító indítványait vesse el a Tisztelt Ház, s a határozattervezetet eredeti formájában fogadja el. Ez így is történt, hiszen - a módosító indítványok elvetése után - 130 képviselő voksolt az eredeti határozati javaslat mellett, míg 35-en nemmel szavaztak, s 73-an tartózkodtak.
Az elnöklő Szűrös Mátyás ezt követően bejelentette, hogy folytatják az interpellációk megtárgyalását. Kónya Imre azonban figyelmeztette a jelenlevőket, hogy a Házbizottság határozata értelmében hat óra után már csak kérdések kerülhetnek a plénum elé, tekintettel arra, hogy számos vidéki képviselőnek e kora esti órán már indul a vonata, így nem tudnának érdemben állást foglalni az interpellációkra adott válaszoknál. (folyt.köv.)
1990. szeptember 18., kedd 19:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|