|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (2. rész)
|
Mindössze két percet vett igénybe az államtitkári előterjesztés a polgármesterek jogállásáról szóló törvény módosításával összefüggésben. Ismeretes, hogy az Országgyűlés éppen egy hete fogadta el ezt a törvényt, ám alapvető hibával: két eltérő koncepciójú, egymást jogilag kizáró passzust szavaztak meg elsősorban a kormánykoalíció képviselői. Ezért volt most szükség arra, hogy a kormány sürgősséggel beterjessze módosító törvényjavaslatát.
Az említett passzusok a polgármesterek korábbi munkaviszonyával kapcsolatban rendelkeznek. A kormány a két ellentmondó változat közül módosító törvényjavaslatával azt támogatta, hogy a polgármesterek megbízatásuk idején - az összeférhetetlenség törvényben felsorolt eseteit kivéve - munkaviszonyban állhatnak, kereső foglalkozást folytathatnak. Ha korábbi munkaviszonyukat megszüntetik, polgármesteri megbízatásukat áthelyezéssel létesített munkaviszonynak kell tekinteni.
E módosító törvényjavaslattal ismerkedve az önkormányzati bizottság további módosító indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy azokon a kistelepüléseken, ahol a polgármesterek megbízatásukat társadalmi munkában töltik be, lehessenek egyben országgyűlési képviselők is. A kétféle munka igényelte teherbíróképesség megítélését az érintettekre, illetve választóikra kellene bízni, éppen eléggé felnőttek hozzá. Le kellene végre mondani az Országgyűlésnek paternalista szemléletéről, atyáskodó szerepéről ezzel kapcsolatban - fejtette ki mondanivalóját a módosító indítványról Szigethy István (SZDSZ). Képviselő- és frakciótársa, Hankó Faragó Miklós viszont újabb hibát talált a törvényben, nevezetesen a magánvállalkozók diszkriminációját az állami vállalatvezetőkkel szemben, s emiatt újabb módosító javaslatot terjesztett be. Ennek lényege, hogy a magánvállalkozás vezetése se legyen összeférhetetlenségi ok a polgármesteri tisztség ellátására.
Erről a diszkriminációról beszélt Palotás János (MDF) is, aki elmondta: sokan személyesen is számon kérték rajta a Parlamentnek ezt a döntését. Ám a kormánypártok szót kérő képviselői határozottan tiltakoztak további módosító indítványok benyújtása ellen. Salamon László (MDF) például szerencsétlennek tartotta, hogy egy már lezárt, eldöntött, nyugvópontra jutott kérdést ismételten a Ház elé citáljanak. Véleménye szerint a kormánypártok hibáján kívül állandóan ismétlődő kivételes helyzetben csak azt a megoldást tartja elfogadhatónak, ha szünetben a két illetékes bizottság összeül és megtárgyalja a módosító javaslatokat. (folyt. köv.)
1990. szeptember 11., kedd 16:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|