|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Csengey előadása
|
----------------
Washington, 1990. augusztus 26. (Amerika Hangja, Esti műsor) - Tegnap ért véget az Ohio államban a magyar baráti közösség úgynevezett "itt-ott találkozója", amelyen Csernus Ákos munkatársunk is részt vett. Mielőtt érdemben rátérne az elhangzott előadások, programok és javaslatok részletezésére, röviden egy Magyarországról érkezett országgyűlési képviselő, Csengey Dénes előadásáról ad számot:
Magyarországról is többen eljöttek a találkozóra. A kitűnő költő, Csoóri Sándor is kapott meghívót, de ezúttal nem jött el. Távollétét azzal magyarázták, hogy kiadója számára kell határidőre befejezni egy kéziratot, amely mindennél előbbre való, minthogy politikai tevékenységéért ezentúl állítólag nem részesül jövedelemben.
Eljött helyette egy 37 éves budapesti író, az MDF országgyűlési képviselője, Csengey Dénes, aki kivételes tehetségű szónoknak bizonyult, és aki - ha éppenséggel nem beszélt - megállás nélkül ipari erősségű francia cigarettát, Gitanest szívott.
Utalva az ohioi tábor nevére - magyarul a Reménység Tava -, Csengey hangsúlyozta, hogy a tavalyi "itt-ott találkozó" óta a Reménység Tavának most már a másik partjára kerültünk. A történelemnek új korszaka kezdődött. A vereségek több száz éves időszaka lezárult. Csengey utalt Trianonra, amelynek következtében az ország elvesztette területének kétharmadát, népességének egyharmadát.
1945-tel kapcsolatban megemlítette: az orosz tankönyvek találóan nem írnak felszabadulásról, hanem megszállásról. A bolsevista kísérlet Magyarországon nagyszerű dolgokat igért, de nem hozott mást, csak csődöt és elmaradottságot. A Kádár-korszak sok tekintetben veszélyesebb volt, mint Rákosi Mátyásé - mondta Csengey -, mivel sikerült elhitetnie, hogy soha nem ér véget. Kádárék megtanították a magyar népet, hogy hason csúszva közlekedjék saját hazájában. (folyt.)
1990. augusztus 26., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Csengey előadása - 1. folyt.
|
1956-tal kapcsolatban amnéziába kényszerítették az egész népet. Kádár nem várta el, hogy az emberek tapsoljanak, biztosította vasárnapra a rántott húst, az alku azonban hamis volt. Egész nemzedékek nem juthattak rendes lakáshoz és az egészségügyi ellátás ázsiai színvonalú volt. A magyar nép azonban tudta, hogy mi történik vele. Úgy szavazott, hogy egyszerűen nem volt hajlandó szaporodni. Az öngyilkosok, az alkoholisták, a válások számát tekintve a világ élvonalába került.
Csengey Lakitelekre vezette vissza egyesek öntudatra ébredését, jelezve, hogy annak idején nem lehetett tudni, milyen következményei lesznek ennek a találkozónak. Mindenesetre a Magyar Demokrata Fórum létét innen lehet származtatni.
Sorsdöntőnek minősítette a tavalyi március 15-ikét. Annak idején sokan előre beszerezték az élelmiszert, attól tartva, hogy komolyabb megmozdulás lesz, minthogy az ellenzék nem volt hajlandó együtt ünnepelni a 48-as forradalom évfordulóját a hatalommal.
Csengey szerint ez volt az első népszavazás. A magyar nép nem bezúzott ablakon keresztül akart bejutni az Országgyűlésbe és nem újabb véráldozatok árán. Ez a nép nem akarta felszedni az utcakövezetet, nem akarta elveszteni a fiait. Olyan utat választott, amely vér nélkül vezetett keresztül a "vörös" tengeren. Mindehhez tárgyalni kellett, és a kommunista párt reformszárnyában voltak olyan személyek, akik történelmi visszavonulást vezényeltek.
Csengey Dénes, az MDF országgyűlési képviselője amerikai földön a magyar baráti közösség ohioi "itt-ott találkozóján" amerikai magyar hallgatóság előtt népe lelki talpra állásának jelentőségét hangsúlyozta. Ami mostantól történik, az már az új kormány felelőssége - mondta. Ha sületlen a kenyér, ezt már nem lehet az oroszok számlájára írni. (folyt.)
1990. augusztus 26., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Csengey előadása - 2. folyt.
|
A magyar nép egyetlen népnél sem lustább - hozta tudomásunkra -, és világszerte a magyar sikerekre utalt. Eljött az új nemzeti munkamegosztás pillanata. Az anyaország nyilvántartja Nyugatra szakadt fiait. Anyaország nélkül nincs nemzet, és a közös vállalkozásnak ez szolgáltat értelmet. Több magyar származású egyetemi tanár van Amerikában, mint Magyarországon, és fontos, hogy az amerikai magyarság ne veszítse el érzelmét óhazája iránt.
Csengey óvott attól, hogy az amerikai magyarok belekeveredjenek a magyarországi pártpolitikába. Ez persze késői figyelmeztetésnek tűnhet. A tapasztalat szerint az amerikai magyarok nagy része már tavaly azonnal állást foglalt a pártok programjainak ismeretében.
Az "itt-ott találkozó" résztvevőinek többsége érezhetően a jelenlegi MDF vezette koalíciót támogatja, és ebben az álláspontjában meggyőződésem szerint Csengey Dénes országgyűlési képviselő bevezető előadása csak megerősíthette. +++
1990. augusztus 26., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|