|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Pravda - Thürmer-interjú
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. augusztus 25. szombat (MTI-tud.) -
Magyarországon összpontosított támadást indítottak a
,,Kádár-korszak,, káderei ellen - jelentette ki a Pravda szombati
számában megjelent interjújában Thürmer Gyula. Az MSZMP elnöke a
szovjet pártlap hasábjain hangsúlyozta, hogy az MDF - korábbi
ígéretei ellenére - megkezdte az államapparátus tisztogatását:
mindenekelőtt az egykori MSZMP-apparátus, a KB munkatársait üldözik,
sőt, még a KB-ban dolgozott takarítónő sem tud munkát találni.
Az MSZMP pontosan nyilvántartja az emberi jogok megsértését, a politikai meggyőződés miatti üldözések eseteit, s jogorvoslásért az Alkotmánybírósághoz és nemzetközi jogvédő szervekhez fordul - mondta a magyar politikus.
Thürmer Gyula értékelése szerint Magyarországon megkezdődött a kapitalista viszonyok restaurálása.
Az MSZMP elnöke hangsúlyozta, hogy pártja tiltakozik a szovjet felszabadítóknak állított emlékművek eltávolítása ellen. Megfogalmazása szerint Kéri Kálmán tábornok kijelentései - Horthy hadseregének ,,igazságos,, hadjáratáról a Szovjetunió ellen - a nacionalizmust, az antikommunista hisztériát hivatottak szítani, s a szovjetellenes propaganda céljait szolgálják. Thürmer utalt arra, hogy állami vezetők, így Antall József kormányfő is védelmébe vette a tábornokot, s hozzáfűzte: egyetlen korszerű állam sem tűzi ma zászlajára a szovjetellenességet, de nálunk más a helyzet.
Az MSZMP úgy látja, hogy a szocializmus még nem elveszett ügy Kelet-Európában. A baloldali erők együttműködésére, összefogására van szükség - hangoztatta Thürmer Gyula a Pravdának nyilatkozva, s végezetül síkraszállt a magyar-szovjet kapcsolatok megszilárdításáért, hiszen ez felelne meg Magyarország nemzeti érdekeinek is.+++
1990. augusztus 25., szombat 10:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|