|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Reggeli hírek
|
London, 1990. augusztus 25. (BBC, kora reggeli híradás)
Irak egyre nagyobb nyomást igyekszik gyakorolni a Kuvaitban lévő követségekre, hogy kényszerítse őket a bezárási rendelet végrehajtására. Kb 20 ország kormánya nyilatkozott úgy, hogy figyelmen kívül hagyja az iraki intézkedést. Több követséget iraki katonai egységek vettek körül, néhol tankot is kivezényeltek a követségi épület elé.
A brit nagykövetségen nincs áram és nem működik a telefon. Thacher asszony azonban úgy nyilatkozott, hogy a még Irakban tartózkodó négy brit diplomata egészen addig helyén marad amíg csak lehetséges, és figyelmeztette Irakot felelősséggel tartozik ha bármi is éri a brit diplomatákat. A brit külügyminisztérium szerint a négy brit diplomata jó hangulatban van és pezsgőt ittak gyertyafény mellet.
A washingtoni minisztérium a kuvaiti követségek bezárására hozott intézkedést a nemzetközi jog és a diplomáciai gyakorlat súlyos meegsértésének minősítette. Ugyanakkor Bagdad közölte, azokat a diplomatákat akik nem hajlandók a rendeletet végrehajtani nem fogják kiengedni az országból. Az Egyesült Államok éles tiltakozását fejezte ki Irak felé, amiért több mint 100 amerikait, akik a kuvaiti amerikai követségről érkeztek Bagdadba nem hajlandó kiengedni az országból. Az Egyesült Államok szerint Bagdad két kulacsos politikát folytat. Annak ellenére, hogy korábban ismételten biztosított arról, hogy a követség munkatársai szabadon távozhatnak az országból amikor a csoport felkészült az utazásra újabb rendeletet hoztak. A csoporthoz tartozik több mint 30 követségi munkatárs felesége és az amerikai követségen dolgozók gyermekei is.
Az ENSZ biztonsági tanácsa ülést tart, hogy megvitassa azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi közös katonai akció végrehajtását az Irak elleni szankciók keresztül vitele érdekében. A Biztonsági Tanács 5 állandó tagországa korábban ülést tartott, amelyen megegyeztek a határozat szövegében. A szovjet ENSZ megbízott úgy nyilatkozott, hogy országa meg fogja szavazni az ENSZ javaslatot, amely lehetővé teszi a minimális katonai erő alkalmazását a szankciók kikényszerítése érdekében. Kína utalt arra, hogy nem fog a javaslat ellen szavazni. (folyt.)
1990. augusztus 25., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|