|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
- Iraki helyzetkép - 5. folyt.
|
"Így aztán fel kell tennünk a kérdést Margaret Thatchernek és Bush elnöknek: mit vett el tőlük Irak, hogy katonai erőket küldenek a Perzsa-öbölhöz, fenyegetve a térség népeit, és pusztítással fenyegetve Irakot?"
Az iraki vezető azt mondta: országa megsemmisít minden támadót. Amikor arról kérdezték, meddig tartja fogva a vendégeit, azt felelte: reméli, nem sokáig. De a vendégek számára baljóslatúan hozzátette: az Egyesült Államok nem volt hajlandó megvitatni két békekezdeményezését, és nem folynak tárgyalások.
Nyugaton ellenségesen reagáltak a bagdadi televízió adására, amit általában durva propagandafogásnak minősítenek. Margaret Thatcher visszataszítónak érezte azt, az amerikai külügyminisztérium pedig "szégyenletes ripacskodásnak" nevezte.
Douglas Hurd brit külügyminiszter undorát hangsúlyozta afölött, hogy szerinte "Szaddám Huszein cinikusan, propagandacélokra használta fel a gyerekeket. Egy nagyeszű ember azt tanácsolhatta neki, hogy valamiféle érzelgős "szappanoperára" lenne szükség, és használjanak fel ehhez gyerekeket. Ez lesz a jó propaganda. Engem a közvetítés rossz színházi előadásra emlékeztetett. A légkör fenyegető volt. Erre utalt a gyerekek és szüleik viselkedése. Nyomás alatt állnak, akaratuk ellenére tartják ott őket. Persze, hogy fenyegető a helyzet. Annak ellenére, hogy cáfolja, élő pajzsként használja ezeket az embereket, ehhez semmi kétség nem fér. "
Nyugaton a bagdadi tévének ezt a műsorát kísérletnek tekintik a közvélemény megosztására azáltal, hogy hangsúlyozzák a fogva tartottak kiszolgáltatott helyzetét. (folyt.)
1990. augusztus 24., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|