 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
NSZK-NDK - viták az egyesülési szerződés körül
|
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. augusztus 24. péntek (MTI-tud) - Helmut Kohl
kancellár vasárnap megbeszélést tart kormánykoalíciójának egyik
tagjával, a Szabaddemokrata Párttal (FDP) és az ellenzéki
szociáldemokratákkal (SPD), hogy tisztázzák a német-német egyesülési
szerződés vitatott pontjait. Eközben a nyugatnémet fővárosban a
küldöttségek lázasan dolgoztak a szerződés tervezetén, hogy a
tárgyalásokat még pénteken este, mint korábban fogalmaztak,
,,átmenetileg lezárják,,. Óránként váltogatták egymást a haladásról,
illetve az indokolatlan optimizmusról szóló nyilatkozatok.
Az SPD szerepe azért fontos, mert a szerződés elfogadásához a
törvényhozásban kétharmados többségre van szükség, ez a
szociáldemokraták nélkül nem érhető el. Az SPD által vitatott pontok
közé tartozik az NDK és az NSZK összeolvadásának pénzügyi háttere, a
tulajdonkérdés és a terhességmegszakítás ügye. Ez utóbbi probléma
különösen nyomasztja az FDP-t, miután a kormánykoalíción belül
kénytelen-kelletlen ő is elfogadta azt az álláspontot, hogy a
szerződésben ,,a kétfajta megoldás két évre,,-elvet rögzítsék, azaz:
Németország nyugati részében életben maradnának a
terhességmegszakítást korlátozó rendelkezések, míg a keleti
országrészben a terhesség első három hónapjában minden további
nélkül engedélyezett lenne az abortusz. Ez azt jelentené például,
hogy ha egy nyugatnémet nő a mai NDK területén végeztetné el a művi
beavatkozást, felelősségre vonható lenne.
A tulajdonkérdésben az SPD azt szorgalmazza, hogy az egykori
földtulajdonosokat Németország keleti felében kártalanítsák, de a
földet ne adják vissza nekik. További tisztázatlan pont a keletnémet
közszolgálatban dolgozó több mint másfél millió ember sorsa. Az SPD
vezette tartományok ellenzik, hogy a német egyesítés további anyagi
terheit aránytalan módon hárítsák át a tartományokra.
Hasonló, vagy egyező pénzügyi-szociális kifogásokat hangoztat a
keletnémet Szociáldemokrata Párt is. Közölték, hogy a
szerződéstervezet több pontja a jelenlegi megfogalmazásban
elfogadhatatlan. Mint pénteken leszögezték, a nyilvánosság
kizárásával kidolgozott és ,,lényegében Bonn által diktált,,
egyesülési szerződés azt a veszélyt hordozza magában, hogy az NDK
kárvallott lesz. Otto Lambsdorff, a német liberálisok vezetőjének
véleménye szerint a szerződést addig parafálni sem szabad, amíg nem
biztosított a Bundestagban és a Bundesratban a kétharmados többség,
azaz a szociáldemokraták igenje.+++
1990. augusztus 24., péntek 19:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|