|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Kölcsey emléke, önkormányzati pénzügyek, házszabály,
privatizáció - Vita az alkotmányügyi bizottságban (1. rész)
|
1990. augusztus 23., csütörtök - Az Országgyűlés
Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága
csütörtökön meglehetősen nehézkesen tudta csak végezni a munkáját.
Részben azért, mert állandóan a határozatképtelenség veszélye
fenyegette a testületet (már reggel a tervezett időpontnál egy
órával később kezdhette csak meg ülését), részben pedig azért, mert
a késhegyig menő, és gyakorta a gondolatokat, érveket csak ismétlő
vita hosszú időt vett igénybe. A bizottsági ülés idejének nagy
részében egyeztető tárgyalások folytak az előterjesztők és az
igencsak kimerítő, terjedelmes módosító javaslatot benyújtó
képviselő között az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a
fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról szóló
törvényjavaslatról - s ez bizonytalanságot okozott: egyáltalán
tárgyalhatják-e, s ha igen, milyen formában az előterjesztést.
A bizottság - néhány módosítás után - konszenzussal támogatta a képviselői indítványra benyújtott, Kölcsey Ferenc érdemeiről és emlékének megörökítéséről szóló törvényjavaslatot. Az ellenzéki képviselők szerint a Himnusz költőjének emlékét ritka kivételként lehet csak törvényben megörökíteni. Nem lenne kívánatos ugyanis ha neves személyiségek törvénybeni megörökítése gyakorlattá válna, hiszen ezek száma végtelen lehetne, s ez a forma a törvényhozástól is idegen. A kormányzó pártok képviselői egyetértettek ezzel a felfogással, de mindjárt megemlítették Széchenyi nevét, érzékeltetve, hogy elképzelésük szerint ,,a legnagyobb magyar,, születésének 200. évfordulója alkalmából is hasonló törvényjavaslat születik hamarosan.
Kérdések, észrevételek és vita nélkül elfogadásra ajánlotta a testület az önkormányzati választásokkal összefüggő pénzügyi szükségletek biztosításáról szóló országgyűlési határozat-tervezetet. Ebben az szerepel, hogy a kormány az önkormányzati választásokra soron kívül bocsásson a Belügyminisztérium rendelkezésére augusztus 10-éig( ) az első fordulóhoz 405, szeptember 1-jéig - a második fordulóhoz - 155 millió forintot. Mindezt pótelőirányzatként, céljelleggel és utólagos elszámolási kötelezettség mellett. (folyt.köv.)
1990. augusztus 23., csütörtök 16:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|