|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékoztató a vállalati tanácsok újjáalakításáról
|
1990. augusztus 21., kedd - Egyelőre nem várható áttörés a
privatizációban, ezért hosszú távon számolni kell más tulajdonlási
formával is. Így az elkövetkezendő időszakban a vállalati tanácsok
továbbra is fontos szerepet játszanak a magyar gazdaságban. Nem
arról van szó, hogy e testületek a gazdaságban nélkülözhetetlenek,
hanem arról, hogy átmenetileg - mivel jobb nincs helyettük -
megtarthatók. Ez egyáltalán nem jelent centralizációt, csupán
annyit, hogy változtatni kívánnak a jelenlegi helyzeten. Az ugyanis
képtelenség, hogy az alapítónak - a minisztériumnak vagy az
önkormányzatnak - semmilyen beleszólása nincs tulajdonának életébe.
Egyebek között ezt hangoztatta Bod Péter Ákos miniszter az Ipari és
Kereskedelmi Minisztériumban kedden megtartott sajtótájékoztatón,
amelyen részt vettek a Munkaügyi Minisztérium és az Igazságügyi
Minisztérium képviselői is.
Mint ismeretes, egy, a közelmúltban kiadott minisztertanácsi rendelet alapján szeptember 15-éig kell újjáalakítani a vállalati tanácsokat. Az önigazgatásra és tulajdonlásra egyaránt alkalmatlan vállalatirányítási forma megtartása mintegy 800 vállalatigazgatót érint, ráadásul ezeket a vezetőket az idén június 30-áig erősítették meg posztjukon a napokon belül leköszönő vállalati tanácsok. Ennek fényében talán érthető, hogy az utóbbi hetekben igen sok támadás érte a minisztertanácsi rendeletet. A kritikák szerint a VT-k újraválasztása nem más, mint a kormányzat centralizációs törekvésének újabb jele, ráadásul fölösleges meghosszabbítása az amúgy is idegesítő átmeneti állapotnak. Az önkormányzati választási kampány pedig elterelheti a figyelmet e fontos eseményről - hangzik el gyakran vádként.
A sajtótájékoztatón az ipari és kereskedelmi miniszter e vádra reagálva kifejtette: az utóbbi egy évben nehéz lett volna nyugalmas, politikamentes időszakot találni. A vállalati tanácsok újjáalakítása éppen azt jelenti - mondta -, hogy mivel az elsőszámú vezető megválasztásához kétharmados többség szükséges, immár remélhetően véget ér a vezetői bizalmi válság, és a vállalatvezetők megmérettetnek. Ugyanakkor elgondolkodtató - hangzott el -, miért hangoztatja több érdekvédelmi szervezet is az akció sikertelenségét. Ez ugyanis hozzájárulhat ahhoz, hogy valóban kudarcot valljon az elképzelés. Felvetődik ezzel kapcsolatban, hogy kinek áll érdekében a vezetőválasztások halogatása, a megmérettetés elkerülése. (MTI)
1990. augusztus 21., kedd 16:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|