 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
NDK-NSZK - egyesülési szerződés - tárgyalások - (1.)
|
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. augusztus 20. hétfő (MTI-tud) - Hétfő délután
Bonnban folytatódtak a német-német egyesülési szerződéssel
kapcsolatos tárgyalások. Ez a harmadik, és remények szerint az
utolsó forduló, amelyet még a héten le szeretnének zárni. A
nyugatnémet tárgyalóküldöttséget Wolfgang Scha:uble belügyminiszter,
a keletnémetet Günther Krause államtitkár, a keletnémet CDU
frakciójának első embere vezeti.
Az NDK delegációjában a keletnémet szociáldemokraták pártjának
képviselői már nem foglalnak helyet, miután a keleti SPD vasárnap
kilépett a kormányból. A kormányfő, Lothar de Maiziere személye
ellen irányuló kifogásaik mellett a keletnémet szociáldemokraták
bírálják az egyesülési szerződés tervezetének már elkészült részeit
is, és jelezték, hogy szerintük a dokumentum ,,feljavításra,,
szorul. Sürgetik egyebek között a keletnémet tulajdon védelmét,
szorgalmazzák, hogy az NDK-állampolgárokat ne érje hátrányos
megkülönböztetés a közszolgálatban, kérik az NDK-ban szerzett
képesítések elismerését, a mai NDK területén az abortusztörvény
megtartását, az alternatív és a fegyveres katonai szolgálat
egyenértékűségének elismerését, és nem utolsósorban követelik annak
biztosítását, hogy az NSZK-hoz csatlakozó NDK-tartományok ne
adósodjanak el, hanem az egyesülés után még fennmaradó deficitet
szövetségi szinten egyenlítsék ki.
Miután a keletnémet SPD vasárnap ellenzékbe vonult, a megmaradt
koalíciós partnerek az NDK Népi Kamarájában nem rendelkeznek
kétharmados többséggel. Az egyesülési szerződést is csak kétharmados
többséggel lehet ratifikálni. (folyt.)
1990. augusztus 20., hétfő 18:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NDK-NSZK - egyesülési szerződés - tárgyalások - (2.)
|
Bonnban arra az eshetőségre is felkészülnek, hogy végül is nem
lesz egyesülési szerződés.
Ebben az esetben az egyik lehetséges forgatókönyv a következő: -
A nyugatnémet szövetségi gyűlés (Bundestag) és a Szövetségi Tanács
(Bundesrat) kétharmados többséggel módosítja az alaptörvényt, a
Bundestag törvényt fogad el, amely lehetővé teszi 144 keletnémet
parlamenti képviselő átvételét a Bundestagba. Ezen kívül kidolgoznák
az úgynevezett átviteli törvényt, amelyben az egyesülési szerződés
már elkészült részeit tömörített formában rögzítenék, a meg nem
oldott jogi, technikai és pénzügyi kérdéseket pedig a nyugatnémet
jogrend alapján rendeznék, a nyugatnémet törvények érvényét pedig
,,átvinnék,,, azaz kiterjesztenék a mai NDK területére. Az átviteli
törvényt megelőzően azonban az NDK Népi Kamarájának, pontosabban a
keletnémet tartományoknak ki kellene nyilvánítaniuk csatlakozásukat
az NSZK tartományaihoz.+++
1990. augusztus 20., hétfő 18:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|