|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Megbecsülés csak a több és eredményes munkáért jár - Göncz
Árpád beszéde Ópusztaszeren (2. rész)
|
- Az emberi természet azonban nem egykönnyen változik: mindig van, aki megpróbál, akár a közösség kezéből kapott hatalmával is, visszaélni. Az ilyen embert meg kell tanítsuk a köz tisztességes szolgálatára.
- Köztársaságban senki nem süvegel meg senkit - sem urat, sem elvtársat - hivataláért. Köztársaságban nem egyenlő mindenki, de megbecsülést csak a több és eredményes, a közösséget és önmagunkat egyaránt szolgáló munkáért jár. Mint ahogy jutalom is csak azért.
- Mélyről indul az új Magyar Köztársaság: a közelmúlt - a két háború köze, az elveszített háború, a hamvába holt négyesztendős demokrácia, a győzelme teljében levert forradalom, a sztálinista rémuralom, a forradalom után következő megtorlás, egy beteg és kiábrándult társadalom terhét hordozva a vállán. Jószerint mása sincsen, csak a népe. De ez a nép - a magyar nép - 1848-ban is, 1956-ban is, sőt az elmúlt másfél évben is képes volt megmutatni, hogy felismeri a maga érdekét, hogy tenni tud érte, hogy nem a bosszú, hanem a bölcsesség vezérli. Hogy pontosan felismeri a bajok legmélyén is, hogy kiben mi lakik. Hogy mikor mi a teendője. Hogy felnőtt és demokráciára érett. Hogy szabad polgár kíván - és tud is - lenni.
- A közelgő önkormányzati választás az utolsó előtti front, ahol a magyar népnek bátorságának és bölcsességének kell békén tanujelét adnia. Felülemelkedve mindennapjainak súlyos gondjain. Az utolsó, ahol szabad polgár voltáért még ezután kell megvívnia a békés harcot, önmagában található, a szíve mélyén kell legyőznie az ott lakó basáskodó kicsi Sztálint, a sült galambot, az államtól váró szájtátit, a köz vagyonát lelkiismeretlenül dézsmáló lesipuskást.
- Ha ezeket is sikerül végleg legyőznie, az új Magyar Köztársaságon a poklok kapui sem vehetnek erőt - hisz polgárainak esze van, dolgos keze van, s egymással szót értenek.
A köztársasági elnök - beszédét követően meglátogatta a pártok sátrait, majd részt vett az ópusztaszeri Országos Emlékbizottság ülésén, melyet Szűrös Mátyás, az emlékbizottság elnöke, az Országgyűlés alelnöke vezetett.
Az ünnepség további részében népzenészek, könnyűzenei együttesek és sportolók szórakoztatták a résztvevőket. (MTI)
1990. augusztus 20., hétfő 12:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|