 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Állami gazdasági állásfoglalás a földtörvény-tervezetről (1.
rész)
|
1990. augusztus 17., péntek - Pénteken sajtótájékoztatón
ismertették az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésének
állásfoglalását a kormány földtulajdoni törvénytervezetéről. Oláh
István, az egyesülés igazgató tanácsának elnöke elmodotta: az állami
gazdaságokban egyetértenek azokkal az alapelvekkel, amelyeket a
törvényjavaslat tartalmaz, így a földtulajdon és a földhasználat
egységével, valamint a természetes személyek által szerezhető
tulajdon intézményével. Az egyesülés - figyelembe véve a gazdaságok,
a parlamenti pártok, az államigazgatás és a tudományos intézmények
embereinek véleményét - maga is javaslatot tett az állami
gazdaságokkal kapcsolatos tulajdonreformra.
Olyan álláspont alakult ki, hogy az állami gazdaságokban a
tulajdonreform több változatban, több formában és több lépcsőben
mehet végbe. A 120 állami gazdaság közül társasággá alakulhat
mintegy 10-15 nagyüzem, amelyben a mezőgazdasági alaptevékenység
aránya nem túlságosan magas, és a nyereség eléri az országos
átlagot. További mintegy 35-40 gazdaság szinte csak
alaptevékenységet végez és a dolgozói létszámuk félezer körül van;
ezek a gazdaságok szerződéses üzemeltetésre térhetnek át. Körülbelül
félszáz állami gazdaságban az alkalmazotti tulajdonosi program
keretében belső szervezeti, vállalkozási, társasági formák
kialakítására volna lehetőség. Valószínű, hogy lesznek olyan állami
gazdaságok is, amelynek adottságaik miatt nem bírják majd a
versenyt, és így felszámolásra, értékesítésre kerülnek.
Az állami gazdaságiak véleménye szerint kifogásolható, hogy a
törvénytervezet főleg a jóvátételre helyezi a hangsúlyt, és szinte
feltétel nélkül bőkezűen kívánja rendezni az eredeti tulajdonosok és
örökösök kártalanítását, ami bizonyos feszültséget okoz a jelenleg
aktív dolgozók körében. (folyt.köv.)
1990. augusztus 17., péntek 16:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|