|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A parasztságnak tartaléka még van, türelme már nincs -
Parasztfórum Izsákon (1. rész)
|
1990. augusztus 12., vasárnap - Parlamenti törvény mondja
ki, hogy a termelőszövetkezetekbe történt belépés semmis. A
vállalatvezetőkhöz hasonlóan a mezőgazdasági szövetkezetek vezetőit
is kötelezze a kormány a lemondásra. Egyebek között ez hangzott el a
Magyar Parasztszövetség helyi szervezete által Izsákon rendezett
vasárnapi parasztfórumon. Az eseményen részt vett és felszólalt a
Parasztszövetség több országos vezetője, köztük Gerbovits Jenő
főtitkár, tárca nélküli miniszter is.
A nagygyűlésen a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt egyik helyi vezetője állítását izsáki példával igazolva cáfolta azokat a nyilvánosság elé került értékeléseket, amelyek szerint az egykori földtulajdonosokat nem érdekli a föld, nem kívánják jussukat visszakapni. A felszólaló véleménye szerint az igazság az, hogy a parasztok megtorlástól tartva kérelmeiket félnek benyújtani a termelőszövetkezeteknél. Izsákon például a tsz-nél mindössze 5-6 igénylő jelentkezett, hozzávetőleg 160 katasztrális holdat kértek vissza. Ugyanakkor, mivel a Független Kisgazdapárt kérdőívet küldött ki az érintetteknek, az ide beérkezett, aláírt nyilatkozatok alapján máris több mint 300 család, 5000 holdat meghaladó igénylését tartják nyilván. Ez a szám napról napra nő. A parasztoknak ugyanis a föld megművelésére még van némi anyagi tartaléka is, erős elszántsága, csak türelme már nincs.
Gerbovits Jenő, aki egyben a Kisgazdapárt főtitkár-helyettese is, az elmondottakkal lényegében nem vitatkozott, de felszólította a hallgatóságot arra, hogy a parasztság fogjon össze, szervezze meg erős érdekvédelmét, és gyakorolja mind önkormányzati, mind szövetkezeti tagsági jogait. Ez utóbbira most is lehetősége van. Kifejtette továbbá, hogy a Parasztszövetség, amely a földtulajdon visszaadásának élharcosa volt és maradt, tisztában van azzal: a paraszti érdekek soha nem látott összecsapásával fog járni az egykori tulajdonosok, illetve örököseik rehabilitációja. Hiszen a hajdani tulajdonokon házak, középületek, utak, illetve egyéni ültetvények sokasága van. A föld visszaadása a harcok ellenére is elkerülhetetlen. A feszültségeket azonban nagymértékben enyhíteni lehet az érintett gazdák megegyezésével. (folyt.köv.)
1990. augusztus 12., vasárnap 17:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|