|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A mezőgazdaság a gabonatermesztés csapdájában
|
----------------------------------------------
München, 1990. augusztus 3. (SZER, Magyar híradó) - Rajki László:
Idén az eddigieknél is erősebben kísért a gabonababona, a magyar mezőgazdaság rákfenéje, a kommunista agrárpolitika csődje. Pedig néhány éve még ezt kiáltották ki a nagyüzemek sikerágazatának, parádés lovának, tartóoszlopának. Hát ilyen tartóoszlopokat alkotott a diktatúra, ennyire egyoldalúan kiszolgáltatta az országot, a parasztságot a KGST-nek, az időjárásnak, a környezetrombolásnak, a teljes bizonytalanságnak.
Amíg aránylag jól fizetett a gabona, addig a külkereskedelmi állammonopólium az exportnyereséget alaposan lefölözte, átcsoportosította az iparba, illetve a fogyasztói árak támogatására. Az agrárszektorban alig hagyott többet az egyszerű újratermeléshez szükségesnél, úgyhogy fejlesztése például az öntözés bővítésére alig maradt, ennek kárát a gyakori aszályos években - mint a mostani nagy szárazságnál - viselik a termelők.
Másrészt az olcsó szovjet olaj árát is a mezőgazdasággal fizettették meg, bagóért vesztegették el Moszkvának a búzát. Igaz, a tűzhöz közel állók kaptak valamelyest exportszubvenciót, de ezt a jelenlegi árviszonyok mellett csak egy nagyon gazdag ország engedheti meg magának. Úgyhogy hiába indokolt a termelők követelése a búza felvásárlási árának emelésére, érthető az Antall-kormány döntése, hogy a nincsből nem fordíthat újabb milliárdokat az eleve veszteséges kiviteli cikk finanszírozására. Csak sokkal világosabban kellett volna bejelenteni, indokolni elhatározását, nem fokozni a bizonytalanságot, kiskaput hagyni egy esetleges későbbi emelésre, ezzel elősegíteni a készletvisszatartást, a spekulációt. (folyt.)
1990. augusztus 3., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|