|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A vasárnapi népszavazás árt a demokráciának?
|
--------------------------------------------
München, 1990. július 26. (SZER, Magyar híradó) - Népszavazás a nyár és az iskolai vakáció kellős közepén, amikor sokan nyaralnak. Nem dönti ez el előre az eredményt? Különösen olyan kérdésben, mint ez, amiről Kasza László gondolkodik hangosan:
- Vasárnap népszavazás lesz, országunk történetében másodszor. Napjaink pezsgő politikai életének az a "moszatikus lehetőségekkel" való élni tudásnak bizonyítéka, hogy alig nyolc hónap alatt kerül sor mindkettőre.
Furcsa, de így van, az elnökválasztás mindkét esetben téma. Tavaly novemberben négy közül egyik kérdésként, most vasárnap kizárólagosan.
Annyira fontos lenne ez az ügy, hogy ilyen sűrűn kell faggatni róla az egész társadalmat? Tudjuk, hogy nem. És a népszavazás kezdeményezői sem mindenekelőtt azért tűzték napirendre a kérdést, mert tisztázni szeretnék az államelnök hatáskörét, hanem mert más politikai célt szeretnének segítségével elérni. Novemberben az SZDSZ azért vette fel a listára az államelnök megválasztásának ügyét, mert meg akarta akadályozni, hogy Pozsgay Imre legyen az államelnök. Az MSZP pedig most visszafizet: megkérdőjelezi az SZDSZ-jelölt Göncz Árpádot, és mintegy mellesleg kiosztja az MDF-t is, amely egységet kötött elnökválasztási ügyben az SZDSZ-el.
A két indíték ugyan más és más fajsúlyú, de ez nem változtat a tényen, hogy az elnökválasztás ürügyén rendezett népszavazás csak eszköz. (folyt.)
1990. július 26., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|