 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Hatpárti egyeztetés után: esély a valódi önkormányzatokra -
Tölgyessy Péter nyilatkozata (1. rész)
|
1990. július 27., péntek - A parlamenti pártok megállapodása
nyomán az Országgyűlés olyan önkormányzati törvényeket alkothat,
amelyek az eredeti törvényjavaslat szerinti, felülről vezérelt és
jelentősen centralizált önkormányzati rendszer helyett valódi
önkormányzatok megalakulására és működésére adnak lehetőséget,
esélyt. Ez a megállapodás tehát a szabadelvű erők nagy sikereként
könyvelhető el, anélkül, hogy a kormánypártok vesztesek lennének -
mondotta Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti
frakciójának vezetője az MTI munkatársának adott nyilatkozatában.
A tárgyalásokon elfogadott koncepció szerint minden településen
működik majd önkormányzati képviselőtestület annak érdekében, hogy a
helyi ügyek valóban helyben intéződjenek el. A legkisebb
képviselőtestületek három tagúak lesznek, a legnagyobbat - 89 taggal
- a fővárosban választják meg. A helyi önkormányzatoknak a
törvényben előírt kötelezően ellátandó feladataik lesznek, amelyek
megoldására társulásokat is létrehozhatnak. A megyei
képviselőtestületek szerepe erőteljesen korlátozott lesz, s ami a
legfontosabb: nem hozhatnak a helyi képviselőtestületekre kötelező
érvényű döntést, nem adhatnak utasításokat számukra. A jelenlegi
megyehatárok ugyan megmaradnak - de a törvényjavaslat értelmében -
az egyes településeknek lehetőségük, joguk lesz arra, hogy esetleg
kiváljanak egy-egy megyéből és másikhoz csatlakozzanak. Erről
azonban csak helyi népszavazás dönthet, s szükséges hozzá a befogadó
megye képviselőtestületének egyetértése is.
A sokat vitatott főispáni intézményt a köztársasági biztos
intézménye váltja fel a javaslat szerint. Az elképzelés szerint a 8
köztársasági biztost a köztársasági elnök nevezi ki, természetesen
parlamenti meghallgatás után, a miniszterelnök javaslatára. Jogkörük
összehasonlíthatatlanul szűkebb lesz, mint a főispánoké lehetett
volna. Nem telepedhetnek rá területükre, nem gyakorolhatnak központi
felügyeletet, alárendeltként kezelve a megyéket, a településeket.
Törvényességi ellenőrzést végezhetnek, és törvénytelenség esetén
csupán felszólítják az érintett települést döntése
felülvizsgálatára. Dönteni azonban csak a településnek van joga. Ha
a köztársasági biztos továbbra is törvényellenesnek ítéli a döntést,
akkor fordulhat bírósághoz. Ezen túlmenően a köztársasági biztoshoz
bizonyos esetekben fellebbezni lehet, esetenként hivatali ügyekkel
foglalkozik majd - hangsúlyozta az ellenzéki politikus. (folyt.köv.)
1990. július 27., péntek 17:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|