|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Wörner 2.
|
Manfred Wörner sajtóértekezletén - a teremben időnként derültséget keltve - igen diplomatikusan elzárkózott az érdemi választól arra a kérdésre, hogy vajon történt-e valamiféle változás az egyesülő Németország NATO tagságának kérdésében képviselt szovjet álláspontban. A főtitkár csak annyit volt hajlandó mondani, hogy ,,Németországról természetesen szó esett a találkozón, ám csak fegyverzetkorlátozási, illetve haderőcsökkentési kérdések kapcsán. A NATO-tagság ügyét a szovjet fél nem vetette fel,, - jelentette ki. Szigorúan személyes véleményét hangoztatva végül is annyit mondott, hogy ,,érzése szerint Gorbacsovval folytatott megbeszélésnek légköre olyan kedvező volt, hogy talán sikerül majd előrelépni e kérdésben is,,. Hozzátette még, hogy német emberként részben megérti a Szovjetunió aggodalmait. Az a véleménye azonban, hogy a történelem szomorú leckéjének éppen az a tanulsága, hogy konkrét tettekkel kell megakadályozni a múlt megismétlődését. Az egyesült Németország a NATO tagjaként Európa biztonságának egyik pillére volna - hangoztatta Manfred Wörner.
Wörner nem volt hajlandó kommentárt fűzni a Varsói Szerződés jövőjét illetően, kijelentve, hogy a szervezetet illető minden kérdés csak a VSZ tagállamaira tartozik. +++
1990. július 14., szombat 19:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|