|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Kádár-évforduló
|
---------------
München, 1990. július 6. (SZER, Világhíradó) - Tisztelői ma megkoszorúzzák a Mező Imre úti temetőben az egy évvel ezelőtt elhunyt Kádár János sírját. Részünkről Pécsi Vilmos emlékezik:
- Holtakról jót, vagy semmit - tartja a népi mondás. De mégsem lehet szó nélkül hagyni, a történelem keserű fintora, hogy a magyar népnek modern történetében olyan vezetők jutottak osztályrészül hosszabb-rövidebb időre, mint Kun Béla, Horthy Miklós, Szálasi, Rákosi vagy Kádár János. Rá emlékezünk halála első évfordulóján.
Beszélni kell róla, hiszen nevét nem lehet kitörölni a történelemkönyvekből és a nemzet kollektív emlékezetéből, elvégre vagy két nemzedéken át állt Magyarország élén: tovább mint Horthy Miklós - és 32 éves uralmához képest a véres Rákosi-korszak féltucat éve szinte történelmi epizódnak tűnik.
Más vezető közéleti személyiségek szerepének, tetteinek, jelentőségének valóságos irodalma van - Kádárról viszont úgyszólván semmit sem tudunk. A napfényre kerülő dokumentumok mozaikkockáiból előbb-utóbb összerakják majd úgy-ahogy a kádári életutat, eloszlatják a gyakran sűrű homályt, amely életének több szakaszát, fordulópontját fedi.
Ma sok, lényegesen fontosabb probléma van Kádár tetteinek, szerepének a mérlegelésénél, de halála első évfordulója mégiscsak említést igényel. Nem sommásan negatív és elsietett ítéletet - már csak azért sem, mert Magyarországot sosem volt könnyű kormányozni geopolitikai helyzetének zátonyai között. Az életműről alkotott kép azonban mégiscsak nagyon sötét. (folyt.)
1990. július 6., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|