|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Antall József - nyilatkozat, tárgyalások (3. rész)
|
Pierre Joxe francia belügyminiszterrel egyebek között megállapodás jött létre arról, hogy francia részről segítséget nyújtanak a helyhatósági választásokat követően a helyi közigazgatási rendszer kialakításához. Ugyancsak segítik a magyar rendőrség demokratikus átszervezését, közbiztonsági tevékenységének megszilárdítását, együttműködnek a magyar szervekkel a nemzetközi terrorizmus és a kábítószerkereskedelem elleni küzdelemben is.
Antall József a tájékoztatón nagy hangsúllyal szólt a politikai tárgyalásokról, az e téren kialakult egyetértésről. Rámutatott: Francois Mitterrand elnökkel, Michel Rocard miniszterelnökkel és a többi vezető francia politikussal, kormánytisztségviselővel folytatott tárgyalások új, az eddiginél magasabb szintre emelték a két ország közötti kapcsolatokat. ,,Nem hinném, hogy a történelem folyamán ezek a kapcsolatok bármikor is jobbak lettek volna, mint most,, - hangoztatta a magyar miniszterelnök, megismételve korábbi kijelentését: míg Franciaország számára régebben a közép-kelet-európai térségben más országok voltak a kiemelt partnerek, Magyarország pedig sok tekintetben a háttérbe szorult a francia politikában, addig most legalábbis egyenrangú lett a többi országgal és francia részről szoros együttműködést kívánnak megvalósítani vele.
A miniszterelnök elmondotta: valamennyi francia tárgyaló partnere felvetette a romániai helyzet problémáit. A nemzetközi témák során fontosságot kapott a Szovjetunió belső helyzetének megítélése, s ugyancsak minden politikai tárgyaláson felmerült az a kérdés: mi Magyarország álláspontja az európai biztonságról, a Varsói Szerződéssel kapcsolatos tanácskozásról is.
Ezzel kapcsolatban az MTI tudósítója megkérdezte a miniszterelnököt: bonni és párizsi tárgyalásai során sikerült-e megértetnie a magyar álláspontot a katonai tömbökkel kapcsolatban és nem fog-e ez az álláspont gondot okozni az európai biztonsággal kapcsolatos tárgyalásokon. Antall József válaszában - az Országgyűlés állásfoglalására és a kormány ismert álláspontjára hivatkozva - úgy vélekedett: a tárgyalásokon éreztették, hogy Magyarország megfontolt módszerekkel kívánja megoldani ezt a kérdést, ugyanakkor nem tudja elfogadni azt a módszert, amely ma is katonai tömbökben számol, a leszerelési kérdések rendezését csupán ,,tömbszempontokból,, kiindulva képzeli el. (folyt.)
1990. június 23., szombat 15:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|