|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Németország: hogyan hat a valutaunió a tőzsdére? - 1.
|
Bonn, 1990. június 21. csütörtök (MTI-Panoráma) - Az
NSZK-ban többséginek mondható az a vélemény, hogy a július elsejével
életbe lépő német-német pénzügyi, gazdasági és szociális unió
elvileg nem árthat meg az NDK-ban is hivatalos fizetési eszközzé
való erős német márkának. Maga Helmut Kohl kancellár a napokban az
Egyesült Államokban külön is hangsúlyozni kívánta: a Bundesbank -
mint legfelsőbb valutáris hatóság törvényes feladatához hűen - az
NDK-ban is szavatolni fogja a márka szilárdságát.
A nyugatnémet takarékbetétkönyv-tulajdonosok érdekvédelmi közösségének vezetője, Steuer elnök az MTI tudósítójának kifejtette: elvileg valóban nincs ok az aggodalomra, de szervezete rövid távra, 12-18 hónapra bizonyos nyugtalansággal néz az elkövetkező időszak elé. Rövid távon ugyanis esetleg áremelkedések várhatók. Szilárd meggyőződés azonban, hogy ha a Bundesbank keményen kezébe veszi az ügyet, akkor ismét rendbe hozhatja a dolgot, ám ez már nem az eredeti árszinvonal helyreállítását, hanem a további áremelkedésnek a megakadályozását, azaz az árstabilitás új szinten való rögzítését jelenti.
A valutauniónak a tőzsdére gyakorolt várható hatásáról nehéz egyértelmű kijelentéseket tenni, mert nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni. Oly sok, még ismeretlen befolyást szükséges felmérni, hogy egyszerűen lehetetlen egyértelműen pozitív vagy negatív mérleget vonni. Steuer elnök mindenekelőtt arra utal: a valutaunió bevezetésével növekszik a pénztömeg kiáramlása, így erősődik az értékpapírok iránti kereslet, süllyednek a kamatok, magasabbak lesznek a részvényárfolyamok.
Ha azonban a dolognak ezt az oldalát látjuk, akkor azt is látni kell - emlékeztet Steuer -, hogy a túl erős pénztömegnövekedés következtében megmozdulnak az árak is. Ez nem tesz jót az árfolyamoknak, mert az emberek attól kezdenek majd tartani, hogy a pénzpolitika reagál, vagyis kamatnövelésre kerül sor, márpedig ez mindig visszafogó hatással van a tőzsdére. Tehát a valutauniónak a tőzsdére gyakorolt hatásáról csak erős kérdőjellel lehet beszélni. (folyt.)
1990. június 21., csütörtök 11:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|