|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
VSZ PTT - előzetes (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. június 7. csütörtök (MTI-tud.) - Az Európa
keleti felén egy év alatt végigsöprő forradalmi változások után
először ül össze a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó
Testületének ülése. A helyszín Moszkva, annak az országnak a
fővárosa, amelyben - a tagállamok közül egyetlenként - még a
hatalmon lévő Kommunista Párt egy évvel ezelőtt is hivatalban lévő
vezetői irányítják az ország életét.
A tagállamok vezetői közül többnek a mostani találkozó nyújt alkalmat az egymással való személyes megismerkedésre. Szerda este óta a szovjet fővárosban tartózkodik a Magyar Köztársaság küldöttsége is, amelynek tagja Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök, Antall József kormányfő, Für Lajos honvédelmi miniszter, Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár és Györke Sándor nagykövet.
A csütörtök reggel kezdődő ülésen elsőként Mihail Gorbacsov tájékoztatja a részvevőket az Egyesült Államokban múlt héten Bush elnökkel folytatott megbeszéléseiről. A szovjet elnök tájékoztatója után a tagállamok a Varsói Szerződés jövőjével és az európai biztonsági rendszer megteremtésével összefüggő kérdéseket vitatják meg. Mihail Gorbacsov után várhatóan elsőként Antall József kap szót.
A találkozó előtt megjelent szovjet kommentárok mind érintik azokat a gyökeres változásokat, amelyek a szervezethez tartozó államokban kibontakoztak. A kommentárok abban is egyöntetűek, hogy a világban és a szövetségi rendszeren belül zajló változások napirendre tűzték a VSZ jövőjével összefüggő kérdéseket.
Abban az előzetes információk szerint nagyjából egyetértés van a tagországok között, hogy a Varsói Szerződés a korábbi formákban nem tartható fent, eltérések inkább a változtatások ütemét, mértékét illetően vannak. Gyökeres átalakításra, nem egyszerű reformra van szükség, olyan irányban, hogy a VSZ valóban szuverén államok konzultatív külpolitikai fóruma legyen. Abban is egyetértés mutatkozik, hogy a gyökeres átalakítás eredményeként nem csökkenhet sem a tagállamok, sem a szervezeten kívüli államok biztonsága, azaz a kibontakozó összeurópai folyamatokat a változások ne gyengítsék, hanem erősítsék. (folyt.)
1990. június 7., csütörtök 06:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
VSZ PTT - előzetes (2. rész)
|
Ismeretes a magyar vezetésnek az a szándéka, hogy az érvényes szerződéseket hazánk nem kívánja egyoldalúan felmondani, de tárgyalásokat tart szükségesnek több szerződés felülvizsgálása érdekében.
A kétoldalú problémák - amelyek korábban sokszor tabunak minősültek - nem akadályozhatják meg a közös partneri viszony fenntartását. Mindez azonban feltételezi azt is, hogy a kétoldalú kapcsolatokban feszültségeket okozó kérdéseket nem lehet a szőnyeg alá söpörni, foglalkozni kell velük, hiszen az ilyen feszültségforrások végül is az összeurópai kérdéseket is érintik.
Az új körülmények között összeülő tanácskozáson bizonyára abban is egyetértés alakul ki a tagállamok között - s ezt az egyetértést ígérik a szovjet kommentárok is -, hogy a Varsói Szerződést a szervezet létét szükségtelenné tevő európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséig is katonai-politikai szervezetből olyanná kell átalakítani, amelyben háttérbe szorul a katonai elem, s meghatározóvá a politikai válik.
Ami a csütörtöki programot illeti, a részvevők a tanácskozás végén várhatóan közös dokumentumot írnak alá. A VSZ PTT munkájának eredményeiről - még az ülés befejezése előtt - Ivan Aboimov szovjet külügyminiszter-helyettes a tagállamok képviselőivel közösen sajtóértekezletet tart.
Ha a VSZ PTT ülése a tervek szerint ér véget, várható, hogy csütörtök este az új magyar vezetés képviselőinek alkalmuk nyílik egy kétoldalú eszmecsere keretében a személyes megismerkedésre Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel is. +++
1990. június 7., csütörtök 06:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|