|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A védelmi doktrina első bemutatkozása ... (2. rész)
|
Az új vonások közé tartozik továbbá a dandárok kialakítása. Ez előnyösebb forma, hiszen több zászlóaljat foglal magába, mint a korábbi ezred, így több fegyvernemben, komplexebb módon folyhat a kiképzés és a harcászati gyakorlat is.
A gyulafirátóti harcászati gyakorlat nemcsak az új elven alapuló harcászati vezetésnek volt a főpróbája, ezuttal vizsgázott a Magyar Honvédség egy új szervezeti részlege, a szociálpolitikai főnökség is. Vezetőinek, beosztottjainak főhivatásként ellátott felkadata hogy az eddiginél nagyobb figyelmet fordítsanak az egyes katonákra, azok személyes és szociális gondjaira. Ők gondoskodtak arról, hogy megkapják leveleiket, újságjaikat, eltávozhassanak az egyetemi felvételire. Sőt, ők gondoskodtak arról is, hogy esténként rendelkezésükre álljanak a hordozható tv-készülékek.
Maga a harcászati gyakorlat 50 percig tartott. Menetét Vekerle Béla vezérőrnagy kommentálta a parancsnoki emelvényen ülőknek. Ezt követően a köztársaság ideiglenes elnöke és a Honvédelmi Bizottság vezetői sajtótájékoztatón összegezték benyomásaikat.
Göncz Árpádot, mint elmondta, teljesen lenyűgözte a fegyelmezettség és az összehangoltság. Szólt a fegyvert kezelő katonák óriási felelősségről. Felvetette a kérdést, hogy az ilyen és még korszerűbb technikát nem tudná-e hatásosabban, eredményesebben használni hivatásos állomány? Estleg hosszabb kiképzési idővel, illetve szolgálattal nem választódna-e ki nagyobb eséllyel egy olyan tisztikar, amely a másodperc felelősségét is magára tudja vállalni? Ez olyan téma, mondotta, amiről még sokat kell beszélni a honvédség vezetőivel is. A honvédség, mutatott rá végül Göncz Árpád, a most megindult átalakulási folyamatban válik egyértelműen a nemzeti célok követőjévé.
Balogh György, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke napjaink legfontosabb feladatai közé sorolta az ország saját katonai doktrínájának kialakítását. Elmondta, hogy a Honvédelmi Bizottság emellett a fiatalok hazafias nevelésére is nagy gondot kiván fordítani. Az ország azt várja fiataljaitól, hangsúlyozta, hogy ne nacionalista és ne internacionalista módon, hanem hazafiasan gondolkodjanak.
Mécs Imre többek között arra rámutatott rá, hogy a Magyar Honvédség ebben a században soha nem tudta se megvédeni az országot, se megfelelő módon alátámasztani annak politikai érdekeit. Nagyobb haderők alárendeltségében idegen érdekeket képviselt. (folyt. köv.)
1990. május 31., csütörtök 20:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|